2017 06 21 scaevola edv resize 09Mátyássy Szabolcs: Scævola (A Bartók Plusz Operafesztivál és a Liszt Ference Zeneművészeti Egyetem koprodukciója.A Bartók Plusz Operafesztivál operaíró versenye „beérett”. Először került „A jövő kulcsa” elnevezésű versenyen győztes mű a fesztivál színpadára: Mátyássy Szabolcs Scævola című operája. Az Ezrek operájára, a Székely fonó előadására készülve pedig megtörtént a második beavató előadás...

 

Scævola – hősies helytállás

A közönség előtt ismeretlen zeneszerzőnek nem könnyű olyan színházat találnia, amely operai ihletésű művét bemutatná. A Bartók Plusz Operafesztivál azonban misszióként vállalta fel, hogy nemcsak új operákat, hanem új szerzőket is felfedez a kortárs operaélet számára. Így született meg 2012-ben „A jövő kulcsa” elnevezésű operaíró verseny, amelynek keretében először 2016-ban hirdetett versenygyőztes művet a Bartók Plusz. A fesztivál művészeti kiáltványának elveit követő, a modern „népopera” elvárásának leginkább megfelelő műként Mátyássy Szabolcs: Scævola című operáját nevezte meg a nemzetközi zsűri a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Solti termében 2016. december 13-án megrendezett döntőt követően.

2017 06 21 scaevola edv resize 15Mátyássy Szabolcs: Scævola (Mirella: Horti Lilla)A Scævola lett tehát az első versenydarab, amelyet teljes egészében színpadra állítva, zenekari kísérettel láthatott a közönség a Bartók Plusz Operafesztiválon. A két felvonásban, egy részben bemutatott drámai opera cselekményének alapmotívuma egy régi legenda, a Rómát bátorságával és állhatatosságával megmentő, jobbját társaiért tűzbe tevő Mucius Scævola története. A hősies gesztus ebben a műben az ezredfordulóra áthelyezett háborús helyzetben elevenedik meg.

Szerző és operája együttes debütálásának feszültségét szinte a nézőtéren is érezni lehetett. Az izgalom oka egyrészt az volt, vajon megvalósul-e a közönség és egy ismeretlen fiatal szerző darabjának egymásra találása? Mátyássy Szabolcs (a szerző) az operafesztivállal összhangban ugyanis úgy gondolja, hogy „Az opera nagyon is élő műfaj, csak el kell hitetni a nézőkkel, hogy nem a szűk kiváltságosok ügye”... (Interjú a szerzővel »)

2017 06 21 scaevola edv resize 28Mátyássy Szabolcs: Scævola (Sofija: Rost Andrea)Izgalmas másrészt az, hogy az előadás szereplőgárdája – a Sofija szerepében színre lépett világhírű szoprán, Rost Andrea és a Boryját alakító Cseh Antal kivételével – a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóiból és az Á la cARTe kórus fiatal énekeseiből állt össze. A színpadkép (Rákay Tamás és Safranek Zita) és a jelmez (Márton Richárd) ugyancsak pályájuk kezdetén álló tervezők munkája. Biztonságos alapot jelenthetett mindenesetre számukra, hogy kísérőül tapasztalt együttest kaptak a premierre, a Miskolci Szimfonikus Zenekart, amelynek karmestere ez alkalommal Sándor Szabolcs volt.

A kettős premier egészséges feszültségén felül azonban más nem érződött a produkción: szépen kivitelezett, jól megformált, harmonikus dallamokból építkező darabot láthatott a fesztiválközönség, és olyan tehetségeket ismerhetett meg a főszereplőkben (Mirella – Horti Lilla, Plamen – Tötös Roland), akik alkalomadtán más operák vezető szerepeiben is minden bizonnyal megállják majd a helyüket.

Az előadást hangos ovációval és tapsviharral fogadó közönséget hallva összegzésként kijelenthetjük: Mátyássy Szabolcs személyében új szerzőt, a Scævolával pedig új, a népszerűség ígéretét magában hordozó operát fedezett fel a Bartók Plusz.

Várjuk a folytatást – és az újabb, a 2018-ra kiírt operaíró versenyre jelentkező szerzőket!

 

 

Illem és szeretet – a második randevú

Vannak nagy művek, amikről tudjuk, hogy illik szeretni. A Székely fonó is ilyen – és az operafesztivál második beavatóelőadása elé azt a cél tűzte ki Hábetler András, hogy bebizonyítsa: ezt a daljátékot lehet is szeretni. Ennek érdekében nem vetett be semmi mást, csak magát a zenét, és műsorvezetőként néhány jól irányzott konferálást.

2017 06 21 szekelyfono edv resize 26Az idei Ezrek operája, Kodály Zoltán Székely fonójának első beavatóelőadása laza volt, öt énekes és egy zongorakísérő utcai ruhában tette a közönség elé az operaslágereket, lényegében biztosra menve, és csak a végén mutattak valamit abból, milyen útra is csábítják hallgatóságukat. Tipikus első randevú. A szerdai beavatóra viszont, ahogy a bátrak a második randevúra, már nagy apparátussal, az előadottak stílusához öltözve, céltudatos, sallangmentes programmal érkeztek. A randevús hasonlat Hábetler András operaénekes-műsorvezetőtől származik. Mi viszont elmondhatjuk: mindent megtettek, hogy minél többen döntsenek a kapcsolat beteljesítése, azaz a teljes előadás csütörtöki megtekintése mellett – nézzék azt akár a Nagyszínházban, akár a LED-falas kivetítőn.

Az említett nagy apparátus nem kevesebbet jelentett, mint a Miskolci Nemzeti Színház és a debreceni Csokonai Nemzeti Színház énekkarát a színpadon, a miskolci színház zenekarát Köteles Géza vezényletével a színpad előtt, valamint négy, az előadásban is szereplő operaénekest: Gál Erikát, Wiedemann Bernadettet, Kiss Erikát és Pataki Adorjánt.

És sorjáztak a dalok, például az Én elmentem a vásárra, a Görög Ilona balladája, az El kéne indulni, meg kén’ házasodni, a Jaj! Jöjjön haza édesanyám! – A rossz feleség balladája... A népdalfeldolgozásokat nem lehet operásan áriázni, „emberibben”, a mindennapi daloláshoz közelebb kell énekelni – emelte ki Hábetler András . Majd megválaszolta a felmerülő kérdést: az operai mélységet a zenekar adja. Figyeljük csak meg! Aztán megadta a választ a hagyományápolás és korszerűség dilemmájára: ebben a műben ugyanis ott van minden. Hallgassuk csak!

Zene nélkül nincs tovább értelmük ezeknek a szavaknak. A legjobb, amit tehetünk, hogy valóban meghallgatjuk és megnézzük élőben, színházi előadásként, csütörtökön.

 

Mindeközben a Szent István téren és a Fesztiválzónában

 

videónapló

emmi logo 80px miskolc cimer fel 80px nka csak logo rgb 80px    

Copyright © 2016 Miskolci Operafesztivál Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!  |   Impresszum »  |  Közérdekű információk »Adatkezelési tájékoztató »

↑ Top

facebook