15 éve rendezik meg Miskolcon a Bartók Béla életművét ápoló miskolci operafesztivált. Hogy alakult át a rendezvény az évek során és mennyire veszi fel a versenyt a budapesti és nemzetközi fesztiválokkal – erről kérdezte Frecskó Lenkét, a Bartók Plusz Operafesztivál marketing-, pr- és kommunikációs vezetőjét a klasszikus zenei fesztiválokról szóló sorozatának harmadik részében a Kreatív Magazin. (2016. 08. 17. – Kreatív Online – Molnár Kinga)
A Bartók Plusz Operafesztivál kiemelt feladata Bartók Béla életművének ápolása, színpadi és zenekari műveinek bemutatása így a fesztivál programjának állandó része. A fesztivált - 2012-ig "Bartók + ... Miskolci Nemzetközi Operafesztivál néven - azzal a céllal alapították az ezredfordulón, hogy Miskolcot és a térséget bekapcsolja a nemzetközi zenei élet vérkeringésébe. Az operafesztivál aktuális üzenetét 2012-ig minden évben a fesztivál nevében lévő „+" jel mögötti tartalommal jelölték. Ez évről évre változott. 2001-ben Verdi, majd Puccini, Mozart, Csajkovszkij neve jelent meg a „+” után, ezt követték stílusirányzatok (bel canto, verismo), a nemzeti zenék (szláv, osztrák, francia), míg 2010-ben az európai operajátszás bemutatása következett Bartók + Európa néven. 2011-ben a rendezvény Bartók + Verdi elnevezéssel „visszatért” kiindulópontjához. Az „újrakezdés” után, 2013-ban a fesztivál nevében a „+” jel helyére a „Plusz” szócska került, ami a Bartók utáni operaéletre, és az operajátszás Bartók utáni jövőjére utal.
Bartók Plusz Operafesztivál
Helyszín: Miskolc
Szervező: Miskolci Operafesztivál NKft.
Ideje: 2016. június 10-19.
Húzónevek/előadások: Szonja Joncseva (és végtelen számú további sztár: Alexander Prior, Kocsis Zoltán, Moszkvai Helikon Opera, Janos Acs, M. Tóth Géza, Komlósi Ildikó, Uhrik Dóra, Bukaresti Nemzeti Opera, Oleg Danovski Nemzeti Opera- és Balettszínház, Apáti Bence, Felméri Lili, Oxana Lyniv)
Indulás éve: 2001
Alapító: Miskolc Megyei Jogú Város
(ötletgazdák: Hegyi Árpád Jutocsa a Miskolci Nemzeti Színház akkori igazgatója, Kesselyák Gergely a Miskolci Nemzeti Színház akkori zenei vezetője, Müller Péter Sziámi)
Ügyvezető: Farkas Beáta
Művészeti vezető: Kesselyák Gergely
Marketing-, pr- és kommunikációs vezető: Frecskó Lenke
Honlap és sajtókapcsolat: Méhes László
PR: Láng D. István
Fotó: Vajda János, Éder Vera, Gálos Mihály Samu
Operatőr: Nagy Ferenc
Kreatívtervezés, kivitelezés: Rosvig Reklámügynökség
Frecskó Lenke, a Bartók Plusz Operafesztivál marketing-, pr- és kommunikációs vezetőjeA 2012 utáni névváltás egyben a koncepció megújulását is jelentette. A bartóki életmű ápolása mellett központi gondolata a kortárs népopera megteremtése, a műfaj átpozícionálása. Ennek érdekében a fesztivál egyrészt válogat a Bartók utáni népszerű operarepertoárból, ősbemutatóival ösztönzi a kortárs magyar operaírást, nemzetközi operaíró versenyével arra törekszik, hogy új, igényes és népszerű operák szülessenek. Mindezek mellett a fő cél a közönség megtartása, a műfaj megkedveltetése marad. A „Legyen az opera mindenkié” gondolat jegyében minden évben beavató előadásokkal felvezetve Miskolc köztereit természetes díszletként használva bemutat egy-egy közismert operát. A sorozatot hatalmas érdeklődés kíséri, így a nézők számára utalva az „Ezrek operája” nevet kapta.
A világ operairodalmának halhatatlan remekműveit reprezentáló sorozatban a Tosca (rendező: Vidnyánszky Attila), a Traviata (rendező: Anger Ferenc), az Aida (rendező: Mohácsi János) és A trubadúr (rendező: Galgóczy Judit) után 2016-ban Georges Bizet: Carmen című operáját állítottuk színre Kerényi Miklós Gábor rendezésében.
Kiket szólít meg a Bartók Plusz és hogyan érik el őket?
Mivel a koncepció több pillérre támaszkodik, így több célcsoportot szólít meg a fesztivál. A szorosan vett szakmától, a zeneszerzőktől kezdve, a bizonytalan érdeklődőkön át az operát nem ismerő közönségig bezárólag. A fesztivál látogatói között elsősorban a 30 fölötti korosztályt találjuk, de az Ezrek operája sorozat minden nemzedéket vonz - nem ritkán kisgyermekek is ülnek a közönség soraiban.
A különböző célcsoportok esetén különböző csatornákat, s akár különböző kreatívot és üzenetet használunk. Alapjában véve fontos számunkra, hogy hazai és külföldi szaklapokban, oldalakon jelenjünk meg, másrészt a prémium minőségű felületek - ahol leginkább a műfaj ismerői, kedvelői érhetők el -, harmadrészt az opera számára megnyerni kívánt széles réteg elérése történik. Ez utóbbiban a Facebook oldalunknak van kiemelt jelentősége. Az online kommunikáció révén szélesebb közönséget tudunk megszólítani, s több élmény közvetítésére van lehetőségünk. Kiváló együttműködésünk van a helyi, illetve regionális médiával: Russmédia, MIKOM Kft, Rádió M Kft.
Jegyvásárlóként úgy tapasztalom, hogy előbb az olcsóbb jegyek kelnek el, ez az operafesztivál esetében is igaz ez?
A fesztivál koncepciója szerint a hangsúly elsősorban a kultúra közvetítésén van. Jegyárainkat is mérsékelten szabjuk meg, a kultúra hozzáférhetősége az elsődleges szempont. Jegyvásárlóinkat további élményekkel is meg kívánjuk ajándékozni, így pl. előnyt élveznek népszerű előadásokra történő bejutásnál.
Miért igényel állami támogatást a rendezvény?
Általában a kultúra egésze központi támogatást igényel, a Bartók Pluszhoz hasonló kulturális misszióra még inkább igaz ez. Nem beszélve arról, hogy az operáról beszélünk, ami talán a legköltségesebb műfajnak tekinthető. Ez a fesztivál a miskolci zenetanítást is szolgálja, hagyományosan résztvevői, s így támogatottjai a város művészeti iskolásai az általános iskoláktól, az egyetemistákig. Az operafesztivál támogatása tehát nem csupán magának a fesztiválnak szól, hanem a kulturális élet szélesebb támogatását jelenti.
Milyen költségei vannak a Bartók Plusznak?
Az elmúlt néhány évben a fesztivál jelentősen kisebb összegből gazdálkodhatott, a költségvetés 70 százalékát a programok megvalósítására fordítottuk. A marketing-költségvetés az összköltségek 10 százalékát sem érte el. Arányaiban az idei évben sem történt változás a marketinget illetően, de a nagyobb költségvetésre való tekintettel, egy nagyobb összegből gazdálkodhattunk.
Az idei fesztivált mikor kezdték el szervezni?
A fesztivál szervezése valójában folyamatos munka, nagy sztárok esetén akár több évvel a fellépést megelőzően megkezdődnek a tárgyalások. Az elmúlt néhány évben, mivel a támogatások kiszámíthatósága csökkent, magára a szervezésre nagyon rövid idő állt rendelkezésre.
A miskolci fesztivál mennyire veszik fel a versenyt a budapesti és a nemzetközi fesztiválokkal?
Összességében mindig a művészi színvonal megtartása vagy emelése az elsődleges szempont, ehhez igazodik a marketing és a kommunikáció is. Nem egyes előadásokra várunk nézőket, hanem egy sodró hangulatú 10 napos programra hívjuk össze a zeneszerzőket, rendezőket, muzsikusokat, kritikusokat és az értő vagy akár pusztán érdeklődő közönséget, hogy a közös találkozáson megszülethessen a népszerű kortárs opera. A Bartók Plusz így mindenképp versenyképes a hazai és a külföldi fesztiválokkal, hiszen egy perzsaszőnyeg mindig unikális, és bármekkora is, mindig perzsaszőnyeg marad.