Az előadás plakátjaOpera egy felvonásban, magyar nyelven, Hans Christian Andersen meséje nyomán. Ősbemutató. A Budapesti Operettszínház vendégjátéka.
Szereplők: Halál - Dolhai Attila, Anya - Frankó Tünde, Csipkebokor - Langer Soma, Éj - Nádasi Veronika, Tó - Lukács Anita, Sírásó - Blazsó Domonkos eh.
Közreműködik: a Miskolci Nemzeti Színház Zenekara
Librettó: Beney Zsuzsa
Díszlet: Ambrus Mária
Jelmez: Benedek Mari
Zenei vezető: Balassa Krisztián
Rendezőasszisztens: Tucker András
Zenei munkatársak: Mihalics János, Axmann Péter, Szekeres László, Puskás Dóra
Koreográfus: Ladányi Andrea
Karmester: Balassa Krisztián
Rendező: Zsótér Sándor
2015. 06 12., péntek, 20:00 – Miskolci Nemzeti Színház, Nagyszínház
Cselekmény
Megrendítő történet az anya-gyermek kapcsolatról Hans Christian Andersen dán mesemondó műve nyomán. Fekete Gyula zeneszerző „requiem-drámája"" dallamos, modern népoperai kompozícióban fogja össze az önzetlen, önfeláldozó szeretet összetett képét.
A zeneszerző, Fekete Gyula így fogalmaz a műről: „Az Egy anya története (eredeti dánul: Historien om en moder) Hans Christian Andersen, a nagy dánmesemondó egyik legszebb meséje, melyet ő maga is az öt legkedveltebb írása közé sorolt. Az önzetlen, sőt, önfeláldozó szeretetről szóló mű több dán, angol és olasz filmalkotót ihletett már meg, ez alkalommal opera született belőle. A mese, Andersenre oly jellemző módon, szomorúan kezdődik, és fokról fokra még szomorúbbá válik, ám furcsa módon a befejezés – a szerző zsenialitásához hűen – gyönyörű magaslatokba ér, feltárva a szeretet összetettségét: ha igazán szeretünk valakit, képesnek kell lennünk elengedni, akár fájdalom árán is, hogy megtalálja a saját boldogságát, melyet talán nem mi jelentünk a számára.”
A librettószerző: Beney Zsuzsa (1930–2006)
Az Egy anya története opera librettóját egyik utolsó munkájaként írta meg Beney Zsuzsa költő, akinek érzékeny, hangsúlyosan szubjektív, elsőszemélyű költészetét „keményen megmunkált matériaként” jellemezte kortársa, Weöres Sándor. Beney lírájának központi témája a fájdalom, a lét és nemlét, a paradoxonok működésmódja, versbe ágyazhatósága. Beney Zsuzsa szerteágazó irodalmi munkássága mellett 70 éves koráig tüdőgyógyász szakorvosként dolgozott, egyetemi tanárként pedig bölcseletet és költészetet tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán.