Bartók Béla színpadi művei Michał Znaniecki világhírű rendező elgondolása szerint kerülnek színre a Bartók Plusz Operafesztivál 2018-as programjában.
A rendező így fogalmazott a produkcióról: „Valahányszor találkozom Bartók világával, meglepődöm, mennyire modernek az ő remekművei. Rendezésemben felfedem, hogy a korszak freudi kontextusa nagyon fontos és erős inspirációt jelent Bartók műveiben. Ezt a vonalat követem a karakterek és a cselekmény értelmezésében. A metaforikus és szimbolikus látomásokat egy valóságos pszichoanalitikus ülésen fordítom le, felfedve az emberi lélek legsötétebb titkait. A szerelem, a komplexusok, a félelmek és vágyak a mi Juditunkat három különböző történetbe viszik. Mint Hercegnő, mint Prostituált és mint a Kékszakállú új felesége szerez különféle tapasztalatokat, él át érzéseket. A modern díszlet a tündérmesék új tanítása. Napjaink virtuális világa segíteni fog nekünk, hogy megértsük, és nyomon kövessük a felnőtté válás folyamatát: az érzések, kapcsolatok és lelkünk sötét oldalainak felfedezését.”
2018. június 8., június 10. – Miskolci Nemzeti Színház, Nyári Színház
Jegyek az 1. előadésra (június 8.) »
Jegyek a 2. előadásra (június 10) »
Színlap
Bartók Béla:
A kékszakállú herceg vára
Opera egy felvonásban, magyar nyelven
Librettó: Balázs Béla
Angol nyelvű fordítás/felirat: Jánszky Lengyel Jenő
Szereposztás
Kékszakállú: Bakonyi Marcell
Judit: Szántó Andrea
Bartók Béla:
A fából faragott királyfi | A csodálatos mandarin
Táncjáték, egy felvonásban | Balett, egy felvonásban
Librettó: Balázs Béla | Librettó: Lengyel Menyhért
Koreográfus: Elzbieta Pantak, Grzegorz Pantak
Közreműködik: Kielcei Táncszínház, Miskolci Szimfonikus Zenekar, Miskolci Nemzeti Színház Kórusa
Karmester: Cser Ádám
Jelmeztervező: Ana Ramos Aguayo
Díszlettervező: Luigi Scoglio
Világítástervező: Bogumil Palewicz
Rendező: Michał Znaniecki
Az előadások a Bartók Plusz Operafesztivál saját produkciói.
SZINOPSZIS
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára
Opera
Librettó: Balázs Béla
A Kékszakállú történetében a helyszín és az időpont a legendák homályába vész...
Kékszakállú magával viszi új asszonyát a várába. A sötét várról Judit baljós történeteket hallott, de bizalommal követte ide férjét. A várba érkezve hét lezárt ajtót lát. Kékszakállú hiába figyelmezteti, ő tudni akarja, hogy mit rejtenek. Az első ajtó mögött a kínzókamrát találja, a második mögött a fegyvertárat. A harmadik ajtó a kincseskamrára nyílik, a negyedik a vár kertjére. Judit mindenütt vért lát: a fegyvereken, az ékszereken és a virágokon is. Az ötödik ajtó mögött kitárul a herceg birodalma, ám arra is véres felhő vet árnyat. Kékszakállú újból kéri: ne akarja megtudni minden titkát, de az asszony hajthatatlan, így megnyílik a hatodik ajtó is, amely mögött a könnyek tava van. A hetedik, a leg féltettebb ajtó mögött három nőalak bukkan fel – Kékszakállú korábbi asszonyai. Most már Judit számára sincs visszaút: ő maga is belép a hetedik terembe, ő is a Kékszakállú múltjának részévé válik.
Bartók Béla: A csodálatos mandarin
Balett
Librettó: Lengyel Menyhért
A némajáték a csodálatos mandarinról szól, aki mindaddig elpusztíthatatlan, amíg be nem teljesítik vágyát. Minden művészi alkotásnak megvan a maga sorsa, és „A csodálatos mandarin” sem kivétel. Alkotóinak, eltekintve a nehézségektől, melyek a darab sokkolóan mély, nyílt és brutális őszinteségében rejlenek, meg kellett harcolniuk a művészetért az akkori politikai erőkkel. Másik komoly aggodalomra adott okot, hogy a közönség vajon megérti-e Bartók zsenijét, az emberét, aki szembe ment korával.
Történik egy világváros mellékutcájában. Három csavargó költi a lány keresetét, aki férfiakat csal magához azzal, hogy az erkélyen kelleti magát. Azok, akik elég szerencsétlenek ahhoz, hogy felmenjenek, azt kirabolják, és utána megölik.
Az első áldozat egy öreg gavallér, akinek látogatása végzetesnek bizonyul. A második kuncsaft egy nincstelen diák, akit egyszerűen kidobnak. A harmadik ügyfél egy titokzatos kínai, aki néhány percig bámulja a lányt, majd utána hirtelen lázba jön, és űzni kezdi a lányt. A csavargók rátámadnak, megpróbálják megölni, de a mandarin addig nem hal meg, amíg vágya ki nem elégül. Végül a lány ösztönösen rátalál a megoldásra: hagyja, hogy a mandarin teljesítse kívánságát, és ezután holtan esik a lány lábaihoz.
Bartók Béla: A fából faragott királyfi
Táncjáték
Librettó: Balázs Béla
A mese története szimbolikus értelmű. A Királyfi beleszeret a Királykisasszonyba, ám a Tündér parancsára fellázadó természet nem engedi, hogy találkozzanak. A Királyfi bábut készít, hogy kicsalogassa a Királykisasszonyt a várából, de a lány az igazi Királyfi helyett a fabábot választja. Az erdő királyaként visszatérő Királyfit már szívesen fogadná a Királykisasszony, ekkor viszont a Királyfi már elfordul tőle. A gőgös és öntörvényű leány szégyenében eldobja királyi ékességeit, a Királyfi ekkor megszánja, magához vonja, és együtt indulnak végtelen útjukon.
