Nino Rota(Milánó, 1911. december 3. – Róma, 1979. április 10.) – Zenészcsalád gyermekeként született. 1929-ben Rómában tanult a Santa Cecilia konzervatóriumban Alfredo Casellánál. Híres zeneszerzővé és karmesterré Milánóban vált, ahol első oratóriumát, a L''infanzia di San Giovanni Battista-t, valamint az Il Principe Porcaro című komédiáját még ma is játsszák.
1930-1932 között az Egyesült Államokban élt, ahol a philadelphiai Curtis Intézetben zeneszerzést tanult Rosario Scalerótól és Fritz Reinertől. Ezután visszatért Olaszországba, ahol a milánói egyetemen diplomát szerzett irodalomból. 1937-ben kezdett tanítani Bari város konzervatóriumában, amelynek 1950-től haláláig igazgatója volt. A bari évek alatt sok operát és balettet komponált, amelyek közül a leghíresebbek az Aladino e la lampada magica (Aladin és a csodalámpa) és a La visita meravigliosa (A csodálatos látogatás).
Az 1940-es években kezdett el filmzenéket komponálni a leghíresebb olasz rendezők munkáihoz. Dolgozott Fellinivel, Castellanival, Zeffirellivel. Olyan mesterművek zenéjét szerezte, mint Az édes élet (1960), a 8 és 1/2 (1963), a Romeo és Júlia (1968). Élete legnagyobb alkotása talán a Francis Ford Coppola által rendezett, A Keresztapa (1972) című maffiatrilógia első két részének zenéje. Az első részért még nem, azonban a másodikért már átvehette az Oscar-díjat (Carmine Coppolával megosztva).
Műve az operafesztiválon:
2014. 06. 18.
» Nino Rota: Milliomos Nápoly