Egy 17 éves szegedi középiskolás operettjét mutatja be az operafesztivál. (2013.06.11. – Észak-Magyarország, B.G.)
„Ez történt Bécsben” címmel írt háromfelvonásos operettet Iván Sára, a Szegedi Egyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola negyedikes tanulója. A 17 éves magánének tanszakos diáklánytól természetesen megkérdeztük, mi történt Bécsben?
Kicsit klasszikus, kicsit mai
– Ez történt Bécsben – volt a diplomatikus válasz, azaz aki kíváncsi, az nézze meg a darabot. – Egy kicsit klasszikus operett is, egy kicsit mai hangzásvilágú is. Nagyon szeretem az operettet és régóta komponálgatok a magam örömére. Korábban elsősorban könnyűzenei dalokat írtam, majd jött egy ötlet, hogy egy saját operettet írok.
Iván Sára annyira nem bízta másra a munka szinte egyetlen fázisát sem, hogy a történetet és a szövegkönyvet is maga írta.
– Nagyjából a dualizmus időszakában játszódik a történet – mondja Sára –, és az operett szabályai szerint vannak benne hercegek, grófkisasszonyok, rengeteg fülbemászó muzsika, romantikus történet, szerelem, bonyodalom, egymásra találás. Ahogy az lenni szokott, itt is egymásra talál majd a darab végén a primadonna és a bonviván, a szubrett és a táncoskomikus, és még egy harmadik pár is, de azt már tényleg nem árulom el. Egyedül a hangszerelést nem én végeztem, azt Molnár László karnagy úr végezte el.
Kellett a bátorság
Arról is faggattuk az ifjú komponistát, mihez kellett nagyobb bátorság, a darab megírásához, vagy ahhoz, hogy a kész művet megmutassa valakinek.
– Az előbbihez nem kellett bátorság, az utóbbihoz annál inkább – válaszolja Iván Sára. – A miskolci operafesztivállal úgy kerültem kapcsolatba, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok alatt megmutattam egy részletet a darabból Kesselyák Gergely karnagy úrnak, akinek tetszett és arra kért, mutassak még további dalokat is az operettből. A vége az lett, hogy meghívták a darabot az operafesztiválra, amelynek tulajdonképpen most lesz az ősbemutatója, bár már Szegeden is színpadra állították.
Iván Sára azt még nem tudja, milyen szálon folyik majd tovább az élete a középiskola befejezése után, de az biztos, a zenétől nem kíván elszakadni.
– Az éneklés és a zeneszerzés egyaránt érdekel. Az biztos, hogy Szegeden akarok maradni az egyetemen, mert nagyon tanárfüggő vagyok, és itt van olyan tanár, akihez szeretnék kerülni. A többit majd meglátjuk.