Április 2024  << >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
2930     

Ez következik

Tartalomjegyzék

Június 10-én látványos nyitóparádéval vette kezdetét a tíz napon át tartó Bartók Plusz Operafesztivál. A különleges operaünnep ideje alatt színházban, koncertteremben, sportcsarnokban, utcákon, tereken szólt az élőzene. (2016. 06. 21. – PannonHírnök.com –Vona Ildikó)

 

1. nap: Indul a buli
Már hagyománynak számít, hogy pazar felvonulással kezdődik a miskolci Bartók Plusz. Idén a Hősök terétől a főutcán keresztül érkeztek a résztvevők a Szent István térre, ahol Kesselyák Gergely igazgató, Kiss János alpolgármester és Kerényi Miklós Gábor rendező köszöntője után a jelenlévők ízelítőt kaptak a fesztivál kínálatából. Eperjesi Erika, a televízióból ismert fiatal Virtuózok, Nutthapom Thammathi, a Miskolci Nemzeti Színház zenekara és Cser Ádám karmester megalapozta a jó hangulatot. Utánuk Cohen-dalokból összeállított koncert következett Müller Péter Sziámi, Hernádi Judit, Novák Péter, valamint zenészbarátaik előadásában. A szabadtéri nyitóprogramot látványos tűzijáték zárta.
A Miskolci Nemzeti Színház nagytermében szintén sor került egy nyitókoncertre. Szonja Joncseva (szoprán), Marin Joncsev (tenor) és a kis hárfavirtuóz, Szauer Bianka adott hangversenyt Massenet, Gounod, Puccini darabjaiból. A Miskolci Szimfonikus Zenekart Alexander Prior vezényelte. Verdi Traviatájának németországi bemutatója után Szonja Joncsevát a Die Welt című lap Maria Callashoz hasonlította és a világ- jelenleg- legjobbjának nevezte.
Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője köszöntötte a jelenlévőket, majd beszéde után Kriza Ákos miskolci polgármester bejelentette: „A fesztivál a többi miskolci kulturális értékkel keretét jelentheti a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa pályázatnak. Azaz: Miskolc indul a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címért”.

2. nap: Bartók-maraton a Jégcsarnokban
Rögtön a fesztivál elején egy megaprodukció részesei lehettünk: szombaton három művet magába foglaló Bartók-estet rendeztek. Kísérő programként- belvárosi helyszíneken- volt népművészeti divatbemutató, klasszikus átiratok a Rajkó Zenekarral, MAKÁM – koncert, jazz-dallamok a téren, utcatánc a színház előtt, a Déryné-kertben pedig Weszely Ernő harmonikaművész muzsikált a közönségnek.
A Bartók jubileumi évhez kapcsolódva egyetlen este alatt tekinthették meg a nézők A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin és A kékszakállú herceg vára című színpadi darabokat, M. Tóth Géza rendezésében. Felsorolni is lehetetlen a látványos produkcióban közreműködő sok művészt, csupán néhány név: Komlósi Ildikó (Judit szerepében), Szabó Bálint (a Kékszakállú herceg), Apáti Bence (a fából faragott királyfit megszemélyesítő táncos), Felméry Lili (Tündér), Harsányi Attila (Mandarin), Kocsis Andrea (Lány). A díszleteket, jelmezeket Zeke Edit tervezte, a koreográfiát Kozma Attila készítette, a Pannon Filharmonikusokat Okszana Lyniv vezényelte.

3. nap: Detektívesdi és szülinapos Mágnás Miska
A Moszkvai Helikon Opera vendégjátékát láthatták az érdeklődők vasárnap este a Miskolci Nemzeti Színházban. Kísérő rendezvényként fúvószenekari, majd Herczeg Flóra-koncertre került sor, de az operettek kedvelői számára is akadt program: együtt ünnepelhették Oszwald Marikával, Vadász Zsolttal és kollégáikkal a száz éves Mágnás Miskát. Ezeken kívül még a Játékszínben kezdetét vette egy 6 napon át tartó elméleti előadássorozat, ahol Bartókkal és életművével ismerkedhetett a közönség.
Izgalmas nyomozás folyt a Nagyszínházban, ahol A Makropulosz-ügy című Janáček- opera rejtélyeit próbálták megfejteni a nézők a moszkvai társulat segítségével. A darab hősnője már több mint 300 éves, de még mindig szép és fiatal. Elina Makropulosz ugyanazon monogram alatt, különböző neveken éli hosszú, de boldogtalan életét. Természetesen az- egyetlen percre sem unalmas- előadás folyamán fény derült a titokra: Elina édesapja feltalált egy életelixírt, amit a saját lányán próbált ki, hosszú életet és fiatalságot adva ezzel neki, ám gyermeke az évek során rádöbben: az emberi élet értelme éppen abban rejlik, hogy egyszer véget ér.

4. nap: Carmen színre lép
„9 tenor” gála a Művészetek házában, szabadtéri Flamenco-műsor és beavató operaelőadás várta a közönséget hétfőn este.
A Bartók Plusz „Ezrek operája” sorozatában Kerényi Miklós Gábor rendezésében ismerhették meg a nézők a spanyol cigánylány (Mester Viktória), a katona (Hector Lopez Mendoza) és a torreádor (Molnár Levente) tragédiával végződő szerelmi háromszögét. A rendező bevonta a közönséget is a játékba, de a Carmen-produkció különlegessége még, hogy három helyszínen mutatták be és a díszleteket Miskolc épületei adták. Az I-II. felvonás hétfőn a Szent István téren, a harmadik szerdán az Avasi kilátónál, a teljes előadás- szcenírozott formában- pénteken, a Lovagi Tornák Terén került színre.

5. nap: Vaskos zenedráma bent, könnyed dallamok kint
Oidipusz a Nagyszínházban, Vizin Viktória & Miskolc Dixieland Band hangversenye a Nyári Színházban, valamint David Bowie-emlékkoncert a téren Ónodi Eszter, Hámori Gabriella, Gyabronka József, Másik János, Müller Péter Sziámi és barátaik közreműködésével- e három produkció alkotta a keddi program legjavát.
Az egyik legismertebb mítoszt dolgozta fel George Enescu Oidipusz című darabjában, amit most a Bukaresti Nemzeti Opera művészei hoztak el Miskolcra. Koncertszerű előadásban láthatták a nézők a jóslatot, melynek beteljesedése elkerülhetetlen. A görög mitológia szerint Oidipusz megöli apját és feleségül veszi anyját, erre azonban a történet végéig nem jön rá. A címszerepet éneklő Stefan Ignat szerint a legfontosabb különbség a mitológiai Oidipusz és az Enescu-féle között: a mitológiában Oidipuszt legyőzi a sors, az operában viszont Oidipusz győzi le a sorsot.

Eredeti cikk »


Operafesztiváloztunk Miskolcon: II. félidő

Június 10-én kezdődött és 19-én zárult az idei Bartók Plusz. Az operaünnep tíz napja alatt utcán, téren, színházban, koncertteremben, mindenhol szólt a muzsika és az ének. Csemegézzünk kicsit a fesztivál 2. felének programjaiból! (2016. 06. 25. – PanonHírnök.com – Vona Ildikó)

6. nap: Tragikus szerelmek és latin zene
Carmen III.felvonás az Avasi kilátónál, Prokofjev: Rómeó és Júlia balett a Jégcsarnokban, az Erkel Ferenc Kamarazenekar hangversenye a Kamaraszínházban, valamint egyéb helyszíneken big band-koncert, térzene és latin jazzmuzsika várta a közönséget a múlt szerdán.
Shakespeare Rómeó és Júliájának történetét a konstancai Oleg Danovski Nemzeti Opera- és Balettszínház hozta el Miskolcra. A Jégcsarnokban bemutatott produkció tradicionális felfogásban került a nézők elé, Horatiu Cherecheş rendezésében. Prokofjev zenéjére Monica Cherecheş készített koreográfiát, a hagyományos díszletet és mellé klasszikus színű, formájú jelmezeket Natalja Kornyilova tervezett, még hangsúlyosabbá téve általuk a XVI. századbeli cselekményt. A kiváló táncosokkal színre vitt balett nagy sikert aratott a fesztivál közönségénél.

7. nap: Színházi ősbemutató és könnyed dallamok
Kortárs magyar operabemutató a Nagyszínházban, a Mitteleuropäische Kammerorchester hangversenye a Kamarában, Rákóczi-fantázia a téren, Big Daddy Wilson-koncert a Nyári Színházban – ezek a csütörtöki kínálat fontosabb eseményei.
Koprodukcióban mutatta be a Budapesti Operettszínház és a Bartók Plusz Operafesztivál Beischer-Matyó Tamás Kreatív kapcsolatok című kamaraoperáját. A két felvonásos darab négy személy egymáshoz fűződő viszonyát mutatja be. A szereplők: Fotós (Kendi Lajos), Üzletasszony (Frankó Tünde), Énekesnő (Lukács Anita), Programozó (László Boldizsár), munkájukban rendkívül sikeresek, ám magánéletükben már nem azok. A mai kor emberi viszonyait taglaló előadást Székely Kriszta rendezte.
A Szent István téren Tolcsvay László hét tételből álló, népzenei ihletésű, II.Rákóczi Ferencről szóló művét hallgathatta meg a közönség. „A hetedik fénysugár” szövegét Müller Péter Sziámi írta, az előadásban pedig Sebestyén Márta, Borbély Mihály, Móricz Mihály mellett maga a zeneszerző is közreműködött.
Még a Bartók Plusz bőséges kínálatában is kuriózumnak számított a Mitteleuropäische Kammerorchester fellépése: műsorukat XX.századi szerzők ritkán játszott darabjaiból állították össze. Schönberg, Enescu, Stravinsky és Bartók műveit Ajtony Csaba vezényelte.

8.nap: Főszerepben a nők
Látványos és nagyszabású programok várták a nézőket pénteken: Horgas Eszter hangversenye Gershwin-műveiből a Nagyszínházban, Carmen a Lovagi Tornák Terén, Szirtes Edina Mókus koncertje a Nyári Színházban, irodalmi est a Színészmúzeumban, görög tánczene a téren.
„Legyen az opera mindenkié!” – szól a Bartók Plusz szlogenje. Ez a gondolat inspirálta az Operafesztivál vezetőségét, amikor kitalálták az „Ezrek operája” programot. Ennek lényege, hogy minden évben kivisznek az utcára egy művet. A teljes darab bemutatását megelőzik beavató előadások a város több pontján, ahol díszletnek Miskolc épületeit használják. Az alkotók ilyenkor igyekeznek bevonni a nézőket is a cselekménybe, biztatván őket, hogy maguk is legyenek aktív részesei a történetnek. Idén ez a produkció Bizet Carmenje volt, amit Kerényi Miklós Gábor rendezésében láthatott a közönség három este. Az I-II. felvonást a Szent István téren, a harmadikat az Avasi kilátónál, a teljes és szcenírozott operát pedig a Lovagi Tornák Terén adták elő, és ingyenesen lehetett megtekinteni.
Mester Viktória (Carmen), Hector Lopez Mendoza (Don José), Molnár Levente (Escamillo) mellett közreműködött a Miskolci Nemzeti Színház zenekara, énekkara és a debreceni Csokonai Nemzeti Színház kórusa, vezényelt: Kesselyák Gergely.

9.nap: Műfajok kavalkádja
Ariadne Naxosban a Nagyszínházban, Tokody Ilona és Pálúr János templomi hangversenye, bábelőadás a Csodamalom Bábszínházban, a Modern Art Orchestra fellépése és Bartók Jam a téren, Szűcs Gabi & Stereo Swing a Nyári Színházban – műfaji színesség jellemezte a szombati kínálatot.
Richard Strauss Ariadné Naxoszban című operáját a Kassai Állami Színház vendégjátékában, Linda Keprtova rendezésében láthatta most a közönség. Az egyfelvonásos darab érdekessége a „színház a színházban” megoldás: a színpadon ugyanis két operaelőadás előkészületei, bemutatói zajlanak. Strauss remekművét dúsan áradó melódiák, ötletben gazdag hangszerelés, bravúros énekszólamok, hatalmas szenvedélyek és humoros elemek jellemzik. Nem csoda, hogy a miskolci nézők kitörő lelkesedéssel fogadták.

10.nap: Finálé
Zárókoncert Kocsis Zoltánnal, Bartók Kórusok találkozója és hangversenye a Zenepalotában, Harcsa Veronika-koncert a Nyári Színházban, „Térdöngölő” a Szinvavölgyi Táncegyüttessel a Szent István téren – ezek a programok zárták a fesztivált.
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar játékával vasárnap este befejeződött az idei Bartók Plusz Operafesztivál. Bartók három műve (Magyar képek, Táncszvit, Concerto), valamint Veress Sándor: Threnos – In memoriam Bartók Béla című kompozíciója Kocsis Zoltán vezényletével csendült fel.

Eredeti cikk »

 

emmi logo 80px miskolc cimer fel 80px nka csak logo rgb 80px    

Copyright © 2016 Miskolci Operafesztivál Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!  |   Impresszum »  |  Közérdekű információk »Adatkezelési tájékoztató »

↑ Top

facebook