A Tosca rendezője Vidnyánszky Attila, akinek korábban több operarendezése eljutott már a Miskolci Operafesztiválra. Most Zeke Edit az alkotótársa: ő tervezi az utcai produkció látványvilágát. Zeke Editet kérdeztük. (Észak-Magyarország - 2012. 06. 05.)
Ön egyszer már készített díszletet és jelmezt a Tosca előadáshoz, Miskolcon, 1996-ban. Most, amikor újra ennek az operának a látványvilágát tervezi, a Miskolci Operafesztivál megbízásából, mennyire befolyásolja az alkotói képzeletét a korábbi munkája?
Zeke Edit: Én mindig a rendező mondanivalójához próbálok igazodni. Ő elmondja, mit gondol a darabról és az előadásról, utána kezdődik ennek az elgondolásnak a vizuális megjelenítése. Nyilván számít, hogy már volt ilyen munkám, magával az operával, tehát nem kellett újraismerkednem. Viszont azt az előadást – amelyet egyébként nagyon szerettem – Majoros István rendezte, ezt a mostanit pedig Vidnyánszky Attila. Két ember, két különböző felfogás. Ez a mostani nagyon különleges Toscának ígérkezik.
Gondolom, a különlegességét először is az adja, hogy ingyenes és szabadtéri, több miskolci helyszínen játszódó előadást készítenek.
Zeke Edit: Valamikor az olasz televízió élőben közvetített egy olyan Toscát, amelyet az eredeti, operabeli időpon-tokban és helyszíneken adtak elő – ezek ugyanis létező helyszínek. Picit innen az ötlet: ennél a mi miskolci előadásunknál is használjuk a város épületeit, architektúráját, tereit. Január 8-án kezdtem helyszíneket válogatni, fotózni. Soha nem volt még ilyen munkám, megihletett, hogy a várost kell használni. Amikor Vidnyánszky Attila elvállalta a rendezést, elfogadta az ajánlataimat: az első felvonás a városháza új épületénél lesz június 11-én, két nap múlva a második felvonás a városháza sarkánál, majd újabb két nap múlva az opera mind a három felvonását az avasi kilátónál adjuk elő. Ez egy folyamat, az első két este jellegét inkább az utca művészete, a street art és happening jellemzi, azt szerettük volna, ha olyan helyen hívhatjuk fel a figyelmet erre az operára, ahol sok ember megfordul. A Tosca első felvonása templomban játszódik, és az új városházi épülettömb szerintem nagyfokú vizuális rokonságot mutat a Bauhaus magyar templomépítészetével. A zenekar a járdán kap helyet, és szeretnénk a tornyot is használni. Az avasi kilátónál már nemcsak az esemény a hangsúlyos. Itt a teljes értékű előadást láthatja a közönség.
Az operafesztivál történetében koncepcióváltás zajlik. A fesztivál új vezetése azt szeretné, ha az opera ismét népszerű műfaj lenne, visszatalálna „a néphez”, a közönséghez. Ez az önök előadása a jó bevezetés ehhez a koncepcióhoz?
Zeke Edit: Szerintem mindenképpen. Ez a mi Toscánk a hétköznapi embereket szólítja meg. Régebben volt olyan panasz a városban, hogy drágák a fesztiváli jegyek, emiatt sokan maradtak távol az előadásoktól. Szeretnénk, hogy ez a fesztivál mindenkihez elérjen. Ehhez nagyon jó eszköz, hogy az opera megy a közönséghez.
Azt akarják ezzel mondani, hogy a színházat ott kell csinálni, ahol az emberek vannak? Azért kérdezem ezt, mert a mai szakmai vitákban sokan keresik rá a választ, hogy valójában mi a színház, és mi benne a közönség szerepe.
Zeke Edit: Színház ott van, ahol az előadás létrejön. Szerintem egy operafesztivál sok lehetőséget tartogat, sokféle igényt képes kielégíteni: olyanokét is, akik a hagyományos előadásokat kedvelik, és olyanokét is, akik a formabontót. Szerintem ez nem eldöntendő kérdés: jó, hogy ilyen színes a paletta.
Hogyan szeretné, milyenre sikerüljön ez az előadás?
Zeke Edit: Csak azt tudom, hogy nagyon várom, borzasztóan izgalmas.
Bujdos Attila
