Fesztiválnapló – 2010
Fesztiválnaplónk segítségével napról napra nyomon követhetik a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál eseményeit. Igyekszünk mindenhol ott lenni, mindent megfigyelni, meghallani és meglátni, hogy az eseményekről 'élőben' tudósíthassunk. Reméljük, írásaink révén képet kapnak a "Bartók + ..." operaünnepének hangulatáról. A történéseket rögzítő naplóbejegyzések mellett ezt szolgálják a fesztivál előadásainak pillanatait és a fesztiválhangulatot megörökítő fotók is.
Élje át velünk az opera ünnepét!
Naplóírók: Méhes László és Kornya István.
A Képgalériában » Bócsi Krisztián és Vajda János fotóit láthatják.
Sajtószemle » a „Bartók + Európa 2010” megjelent írásokból.
A Sajtó kategóriában található Fotórendelés » menüpont alatt néhány (nyomdai sokszorosításra is alkalmas) képet közvetlenül is hozzáférhetővé teszünk.
nya István és Méhes László
naplóírók
Bócsi Krisztián és Vajda János
fotók
Mikis Theodorakis világhírű görög zeneszerző Zorba, a görög című művére készült koreográfiával, telt ház előtt lépett föl a Litván Nemzeti Opera- és Balettszínház társulata a Nyári Színházban. A Kamaraszínház – nevéhez hűen – kamaraoperák helyszíne volt. Az egyszerű, érthető, a zenét központba állító rendezéseiről ismert Toronykőy Attila a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar Magánének Tanszékének hallgatóiból álló alkalmi társulattal három ritkán színre kerülő darabot mutatott be: Schubert Házi háború, Ravel A Pásztoróra, illetve A gyermek és a varázslat című operáit. A miskolci zsinagógában késő délután a Fellegini Klezmer Gipsy együttes adott koncertet, Steve Taylor Szabó pánsípművész pedig a tarcali Degenfeld Kastélyszállóban és a miskolctapolcai Barlangfürdőben is fellépett.
Az opera forrásvidékénél jártunk Vashegyi György kalauzolásában, aki Monteverdi három kamaradarabját – Tirsi e Clori, Il Combattimento di Tancredi e Clorinda, Sestina –, valamint Purcell kortalannak tűnő remekművét, a Dido és Aeneast vezényelte az Orfeo zenekar és Purcell kórus eladásában. A Prágai Nemzeti Színház Mozart Don Giovanniját hozta el a fesztiválra. Az orgonista Szamosi Szabolcs, valamint a szaxofonos és zeneszerző Dés László a miskolci evangélikus templomban Max Reger, Koloss István, Liszt Ferenc és Dés László szerzeményeit adta elő.
A Gerai Állami Színház 2009-ben nagy szakmai és közönség sikert aratott – remek zenei teljesítményt adó, erős rendezői víziót mutató – Wozzeck-előadása után kiemelt figyelem övezte a Lukrécia meggyalázása című Britten-remekmű bemutatóját. A vasárnapi estét záró Csajkovszkij-balett, A hattyúk tava pedig lassan az Operafesztivál törzsdarabjának számít: 2004-ben és 2008-ban, a Csajkovszkij és a Szlávok tematika miatt is kihagyhatatlan volt. Ez a „balettslágerek” sorát tartalmazó mű az európai áttekintésből sem hiányozhatott. A miskolci zsinagógában kora este Perényi Miklós gordonkaművész adott koncertet fia, Perényi Benjámin zongorakíséretével.
Kortársak és klasszikusok adtak találkát egymásnak a negyedik napon: a Wallenberggel kortárs ősbemutatót hozott az Észt Nemzeti Opera Miskolcra, a világhírű finn énekesnő, Tarja Turunen „Calassic and Divine” rock-show-ján pedig klasszikus zeneszerzők műveinek átiratából is hallhatott kompozíciókat a mintegy másfél ezer fős közönség. A Szent Efrém férfikar „Bizánctól Budáig” koncertjét a Búza téri görög katolikus templomban jótékonysági célra, az árvízkárosultak megsegítésére ajánlotta. A Városház téren a Vám- és Pénzügyőrség Zenekarának koncertje után az Esztenás együttes várta táncházba a népzene barátait.
Traviata Észtországból, Sebestyén Márta az avasi templomban, Republic rock-show a Jégcsarnokban… Ezek voltak a harmadik nap legkiemelkedőbb eseményei. De ne feledkezzünk meg a Kodály Vonósnégyesről sem, amely a Szentháromság ortodox templomban adott koncertet, és az Erkel Ferenc Kamarazenekarról, amely a sajószentpéteri református nagytemplomban lépett föl.
