Tartalomjegyzék

Rigoletto – a Galina Vishnevkaya Opera Center előadása MoszkvábólRigoletto – a Galina Vishnevkaya Opera Center előadása MoszkvábólA fesztivál történetének legszebb pillanatait idéző, véget nem érő vastaps honorálta a Galina Vishnevkaya Opera Center Rigoletto-előadását. Az Auer vonósnégyes az ortodox templomban adott hangversenyt, és volt opera a szabadtéren is: Puccini Toscájának vetítése már a 2012-es fesztivál ígérete.

Képgaléria »

Rigoletto – Fiatalok nagy dobása

Oly sok világsikert fogadott kezdetben értetlenkedés… Hiába volt siker a Rigoletto 1851. március 11-i velencei bemutatója, a sajtóban fanyalgó hangok is megjelentek. A Rigolettót ért minden rosszindulatú és értetlen kritika igen mulatságos és szánalmas, tudván, hogy ez az opera a hatalmas Verdi-életmű egyik legzseniálisabb darabja. A nagynevű Times pl. így írt: „helyet és időt vesztegetnénk, ha elemzésébe belemélyednénk.” És íme a pest-budai Zenészeti Lapok 1860-ból származó taglója: „Nov. 3-án adatott a Rigoletto – egyéb szerencsétlenség nem történt”.

Oleg Dolgov (A mantuai herceg)Oleg Dolgov (A mantuai herceg)2011. június 13-án Miskolcon adatott a Rigoletto – és nagyobb szerencse aligha érhette a közönséget. Ezt mutatta a lelkesedés, a vastaps, az ünneplés, amiben a moszkvai Galina Visnyevszkaja Opera Center társulata részesült. Köszönhető volt ez Verdi zseniális zenéjén túl egy csapat fiatal énekeseknek, a Helikon Színház zenekarának (karmester: Yaroslav Tkalenko) és a rendezés (Ivan Popovsky) egyszerűségének.

Az egész színpad szélességében húzódó, „egydimenziós”, vasszerkezetű díszlet néhány stilizált boltíve idézi a mantovai herceg reneszánsz palotáját (díszlet- és jelmeztervező: Alla Kozhenkova). Amikor a díszlet megfordul, a szerkezet dominál, akkor vagyunk Rigoletto házában, ahol az udvari bolond a lányát, Gildát rejtegeti. Az utolsó felvonásra a díszlet megfeleződik. A „palotára” merőlegesen áll a vasszerkezet: így az színpad egyik fele bent van a palotában, míg a szín másik fele üres, vagyis az a kint. Bent mulat a herceg, újabb csábítását foganatosítja, miközben kintről hallgatózik Gilda, a herceg előző elcsábítottja. Szép, hatásos kép. A jelmezek is a reneszánsz kort idézik. Nincs semmi (át)értelmezés, nem mai politikusok vagy pénzemberek titkos szexpartiján vagyunk: hanem Mantovában, a XVI. században, az opera „eredeti” helyszínén. A mese pedig el van mesélve, az opera el van énekelve, nincs túlrendezve az előadás.

A nyitókép hatásosan adja meg az alaphangot: a herceg körül ülő udvaroncok egymásba karolva, egymás vállát fogva alkotnak festményszerű csoportképet. A merev figurák egyszer csak mozgatni kezdik ujjaikat: mintha egy sereg zsebtolvaj egy pillanatra megmutatná, hol és hogyan is matat. A helyzet szemvillanásnyi idő alatt ragacsossá, gusztustalanná válik, értjük – de nem rágják a szánkba –, hogy itt bizony csúnya praktikák folynak, és ebben mindenki benne van. Az udvar figuráit a következő jelenetben a herceg bábokként mozgatja (kis pantomim), de ez is csak jelzés; értjük: a főnök irányít mindent és mindenkit.

Irina Dubrovskaya (Gilda) és Yuri Baranov (Rigoletto)Irina Dubrovskaya (Gilda) és Yuri Baranov (Rigoletto)Szépen meg volt rendezve minden jelenet, minden különlegesség nélkül, Minden azt szolgálta, hogy az énekesek – operaénekesi manírok, levegőkaszálás, tétova mozgások nélkül, mégsem leszúrt lábúan – elénekelhessék, amit kell. És ettől lett jó ez az este.

A színpadon egy nagyon fiatal gárda abszolválta a Rigolettót: energikusan, szépen, tehetségesen. Olyan énekeseket ünnepelt az Operafesztivál közönsége, akik még csak ígéretek, akik egy nagynevű moszkvai iskola növendékei – de ezt a közönség döntő többsége vagy nem tudta, vagy a teljesítményt hallva hamar elfejeltette… Vagy a Rigolettóra jött be, nem a neveket figyelte, és ajándékba kapott egy nagyszerű estét.

A moszkvai Galina Visnyevszkaja Opera Center különleges hely. 2002-ben alapította Galina Visnyevszkaja, a neves operadíva Moszkva belvárosában ezt az operai iskolát. A Miskolcon látott Rigolettójuk amolyan vizsgaelőadás lehet, de láthatóan és hallhatóan olyan minőség, amely „nevek” nélkül is megállja a helyét egy neves fesztiválon is.

A legfigyelemreméltóbb teljesítményt a Gildát alakító Irina Dubrovskaya és a Rigolettót megformáló Yuri Baranov adta. A herceg szerepében Oleg Dolgov élvezetes volt, talán lehetett volna egy árnyalattal erőteljesebb, élvetegebb. A kisebb szerepekbe is erős jelenléttel léptek be a jó hangú énekesek: Evgeny Plekhanov (Sparafucile), Anna Fateeva (Maddalena), Vitaly Atyushev (Ceprano gróf)… akik társaikkal együtt nagy sikert arattak 12-én az ózdi Olvasóban tartott gálakoncertjükkel is.

Sajtóvisszhang:

Nem iskolás fokon (Operaportál) »

emmi logo 80px miskolc cimer fel 80px nka csak logo rgb 80px    

Copyright © 2016 Miskolci Operafesztivál Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!  |   Impresszum »  |  Közérdekű információk »Felhasználási feltételek »

↑ Top

facebook