Víziorgonás – Laczkó V. Róbert, Szenátor – Balla Sándor, Kuplerosné – Molnár MáriaFajsúlyos kezdet: a Bartók színpadi műveivel megnyitott Bartók Plusz Operafesztivál a második napon ősbemutatóval várta a közönséget. Orbán György Bűvölet című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata hozta el Miskolcra. Az előadás Novák Eszter rendező és Selmeczi György (ez alkalommal) karmester közös munkája.
Kortárs harmóniák
Ha már kupleráj van a világban, legalább a zene teremtsen rendet… De vajon rendet tud-e teremteni?
Orbán György legújabb operájában, a Bűvölet cselekményének reális kontra irreális vonulatában felkínált megoldás alapján kijelenthető: igen. A zene megváltoztathatja a közönséges és önös érdekek szerint működő, értékzavaros világot, meg tudja nyitni a süketek fülét a szépre és a jóra. El tudja hozni jelen létünkbe a változást, és a dekadencia a harmóniával legyőzhető.
Igaz, amíg addig eljutunk, nemegyszer meg kell járni a poklot is…
Múltból a mába
Novák Eszter rendező és Orbán György zeneszerzőA Bűvölet története úgy beszél a máról, hogy közben a távoli múltba visz. Ha szabad idéznem a librettót is jegyző zeneszerző, Orbán György gondolatait: „A szürrealisztikusan romló birodalomban vagyunk...a kései Róma szenátorának házában. Szenátor két vendégével cseveg, gyönyörű felesége és rabszolgája némán hordják fel az ételeket, italokat.A dekadencia már önjáró. A szenátus betiltja a zenét. Ez a Kuplerosnénak jó üzletet jelent: Afrikából hozat zenészeket, amiből felvirágzik az üzlete. Tilosnak tilos, de áriában halljuk, hogyan kell az ilyesmit működtetni. A másik vendég, a Viziorgonás nagyobb ívű. Gátlástalan újgazdag, aki hazafias alapon ad el olyan víziorgonákat, amelyek maguktól játsszák a rémes Birodalmi Himnuszt.A vendéglátón, a szenátoron időnként még átütnek az igényesség, a műveltség foltjai. Nem bírja a Viziorgonás útszéli trükkjeit, összeveszik vele. Pedig voltaképpen ő a legsárosabb: a rémes Himnuszt ő írta, és nyerte meg a pályázatot a legaljasabb módon. Igen, mert ő szereti a zenét... Neki vannak eszményei. Imádja a Birodalmi Dalnok címet, miközben tudja, hogy botfülű.Elsőnek a Kuplerosné veszi észre, hogy valami furcsa hangulat, emanáció, bűvölet terjeng a helységben. Lassan a Viziorgonás is „hall valamit”. A Kuplerosné hirtelen visítva mutat a szép rabszolgára: a „bűvölet” belőle jön!A Szenátor azonban nem hall semmit - mert süket! De azért rákérdez a nevére... „Orfeusz”, így a gyarmatárú. A szenátor elsápad, ismeri a mitológiát...”
Gazdag élmények
Orbán György a maga által átformált mitológiai/mai történethez komponált muzsikájával arról tesz tanúbizonyságot, hogy a kortárs zeneművészet és operairodalom igenis világos és érthető nyelven tud értekezni napjaink valóságáról. Közérthetően, nem ritkán a zenei/szövegképi humor segítségével mutatja fel gondolatait világunkról, és üzeni mindenkinek: nem kell félni a kortárs operától, mert vannak művek és szerzők, akik érzékenyen figyelnek a befogadókra, és nem csupán a maguk örömére komponálnak, hanem a szélesebb közönségnek, akiknek értésére, megértésére számítanak.
Emlék az ősbemutatóról: az előadás szereplőgárdája, a szerző és a színpadra állítókA zene úgy szép, ha harmóniái a közösség, mindannyiunk örömét szolgálják. A Bűvölet üzenete mindazoknak, akik nem voltak itt a darab ősbemutatóján: nem kell félni a kortárs operától! Az ősbemutatót követő vastaps is erre engedi következtetni a naplóírót.
Egyetérhetünk Selmeczi Györggyel, a darab karmesterével, zeneszerzővel, rendezővel, aki egy interjúban kifejtette: a kortárs operaírók újra megtalálták a dallamot, az éneklő ember szépségét. A miskolci operafesztivál ezért erős gesztust tesz azzal, hogy odaáll a kortárs opera mellé. Fórumszerűen ad otthont a kortárs operának, s bebizonyítja, hogy egy-egy operaelőadáson a legszélesebb közönség képes jól érezni magát, s a kortárs művészet régi-új megközelítésével gazdagabban, élményekkel távozhat a nézőtérről.
