Traviata a Szinva teraszon (Alfred - László Boldizsár, Violetta - Keszei Borbála)Verdi Traviatája az "Ezrek operája" programban. Az első felvonás a Szinva teraszon valódi örömünnep lett... A Camerata Miskolc Kamarazenekar Bartók és Scsedrin/Gerorges Bizet műveinek bemutatójához az "életképeket" a nemrégiben alakult Miskolci Balett adta.
Traviata a teraszon
Még élénk a fesztiválnapló írójának emléke tavalyról, amikor a Városháza előtt sok száz érdeklődővel együtt egy operaelőadásra várt. Az első, a „Legyen az opera mindenkié!” jelmondatot követve készült ingyenes produkcióra, amelyen a Bartók Plusz az operairodalom egyik legszebb muzsikájával kívánta megnyerni azokat is, akik óvakodnak az „elit műfajtól”.
Traviata a Szinva teraszon (vezényel: Kesselyák Gergely)Aztán felkutatja az ide vonatkozó naplóbejegyzést 2012-ből, amelyben az áll: „Ha a háborút még nem is nyerte meg a „Bartók+…”, egy csatányi fényes győzelmet már aratott. A szabadtéri és ingyenes Tosca első felvonása nagy siker. A jó hadvezér persze háborút akar nyerni. Ez a háború pedig nem más – hirdeti Kesselyék Gergely fesztiváligazgató –, minthogy „Legyen az opera mindenkié!”(…) Szívből kívánjuk, hogy legyen a szervezőknek igaza, és hosszú távon valóban növelje az operarajongó közönség számát egy-egy olyan magas színvonalú és ingyenes operaesemény, mint az utcára vitt miskolci Tosca.”
2013-ban pedig eljött a „nézőhódító” program folytatása: Verdi-év lévén a Traviata bemutatója. Újabb helyszíneken, újabb előadókkal, újabb közönséggel ‒ merthogy az „Ezrek operája” (ahogyan a tavalyi sikerszériát követően nevet kapott az esemény) meghódította a közönséget.
A naplóírónak nem tiszte a statisztika készítése, de a Traviata első felvonásának helyszínén, a Szinva teraszon bizony egy tűt sem lehetett volna leejteni. Hétfőn este sok százan egy „régi” opera megtekintését választották programnak, és a tapsviharból ítélve aligha bánták meg. Sem a látványban (a városi épületek kulisszái közé költöztetett báli hangulatot), sem a zenekari produkcióban (a miskolci színház zenekarát Kesselyák Gergely vezényelte), sem a kiváló szólistákban (Violetta: Keszei Borbála; Alfred: László Boldizsár) nem csalódhattak.
Csónakban érkeznek a szereplők Egy szabadtéri operaelőadásba, aminek ráadásul csak az első felvonásáról volt szó ezen az estén, beleférnek a gegek, az apró, humoros ötletek. A helyszínhez igazítva egy kis rendezői csavar Anger Ferenctől: a bálba érkezők egy része a Szinva patak vizén úszó csónakokon érkezett. És egy kis csalárdság az operában: az éppen „behajózó” Alfred (László Boldizsár) egy gyönyörű, közismert áriával tette meg belépőjét. „La donna mobile” (Az asszony ingatag), énekelte ‒ csakhogy ez a dal nem a Traviatából, hanem a Rigolettóból származik. Az idegen dal harmóniája persze nem „idegen test”: mindkét opera szerzője az éppen 200 évvel ezelőtt született Verdi mester. Ám, hogy az operákban kevésbé járatos hallgatók ne tévedjenek el, közbeszólt a narrátor (Hábetler András) és megállítja az előadást. A derültség általános, a tapsvihar úgyszintén: László Boldizsárnak szólt. A folytatásban aztán „visszazökkentünk” a Traviatába, és hogy ne csak Alfrednak legyen öröm az éneklés ezen az estén, Violetta, vagyis Keszei Borbála is nyíltszíni tapsot kapott, nem is egyszer.
A felvonás zárásaként ismét felcsendülő „Pezsgő-ária” pedig a zene, a művészet, a közös élmény közösségformáló ünnepének szólt.
Folytatás szerdán egy újabb helyszínen: a Népkertben.
Zeke Edit díszlettervező a Traviata előadásról »
