Carmen – az első beavató előadás a Szent István térenOpera testközelben. Szó szerint is, a közönség sorai közt megjelenő énekes révén. És nem szó szerint, amikor a nézők énekelve, a kórussal együtt ünneplik a torreádort – vagy amikor éppen a színpadi tömegben is fotóznak néhányan, kortárssá avatva a kétszáz éves cselekményt. Röviden így írható le a 2016-os év Ezrek operájának, a Carmennek az első beavatása, azaz az I–II. felvonás előadása a Szent István téren.
A nap képgalériája »
Nézzük azért kicsit bővebben is!
Karmesteri poszton a rendező, Kerényi Miklós Gábor
A korábbi évek Ezrek operáin edződött nézőt az a meglepetés fogadta, hogy látszólag nincs semmi meglepetés. Hacsak az nem, hogy a zenekar, mintegy a színpad és a nézőtér közötti átvezetésként, a közönséggel egy szinten ül. Az már inkább sejtetett valamit, hogy Kerényi Miklós Gábor állt eléjük karmesterként, ami nemcsak a műsorfüzettől tért el, hanem az ő szokásától is, hiszen rendezőként ismerjük. A nyitány felénél aztán sok mindenre fény derült: Kesselyák Gergely átvette a karmesteri pálcát, Kero pedig kézbe vette az egész este levezénylését.
Először a színpadon felsorakozott szereplőket mutatta be, aztán Georges Bizet és egyben az operairodalom egyik legnépszerűbb művét, amire „érdemes úgy tekintenünk, mint ami a miénk”. A miénk, többek között azért, mert csábítunk és elcsábíttatunk. Felvázolta a keretet: adott a nő, Carmen (Mester Viktória), aki úgy hiszi, megszerezhet bárkit, a férfi, Escamillo (Molnár Levente), aki úgy hiszi, megtehet bármit, és a másik férfi, Don José (Hector Lopez Mendoza), aki összemorzsolódik kettejük között és saját viharos érzelmei által. És aztán így tovább: bár a nevek franciás ejtését megtartva, ő lett a magyar hangja az eredeti, francia nyelvű beavatásnak, színről színre mesélve-kommentálva az eseményeket.
Carmen – az első beavató előadásDe nemcsak ezért volt ez beavatás. A szereplőktől előadás-minőségű jeleneteket láttunk-hallottunk, ám a jelmeznélküliség, az egyszerű, Carmen-feliratos egyenpóló mégis egyfajta próbahangulatot teremtett. Kerényi Miklós Gábor pedig beavatta a közönséget olyasmibe is, amire a teljes előadásban, a Lovagi tornák terén lehet számítani. Ott például Micaëla (Létay Kiss Gabriella) kerékpáron érkezik majd, vagy a nézők is kapnak és lengethetnek kis üdvözlő zászlócskákat Escamillo érkezésekor.
A legfontosabb azonban az a kétely nélküli együttműködés volt, amivel a közönség felé fordult – és amire a közönség együttműködéssel válaszolt. Nem kellett kétszer mondani, mikor kell felállni, sőt, felpattanni, mikor tapsolni és énekelni. A dallamot mindenki ismeri, a szöveg könnyen tanulható, és mivel Molnár Leventének sem kell a szomszédba menni hangulatfokozó tanácsokért, a végén is remekül zengett: Torreádor, légy bátor!...
Hogy mi vár a közönségre a III. felvonás előadásakor – június 15., csütörtökön este 6 óra, Avasi-kilátó –, az továbbra is titok. Azt azonban megelőlegezhetjük: hasonló hangulat.
Lejegyezte: Csörnök Mariann
Kilenc tenor egy színpadon
A kilenc tenorA tenorok, az operaelőadások hősei leginkább egymaguk szeretnek a színpadon állni, amikor minden szem csak rájuk tapad, minden fül csak őket hallgatja (és halkan jegyzem meg: mindenki őket ünnepli). Vannak persze koncertek, ahol a szervezők egyszerre többet is fölkérnek. 1990 óta a "három tenor" felállás a sztenderd, így honosította meg a világon három sztártenor: Plácido Domingo, José Carreras és Luciano Pavarotti.
A Bartók Plusz Operafesztivál 2016-ban azonban megtriplázta a "három tenorok" számát: kilencet állított színpadra a magyar "tenorkirály", Simándy József születésének 100. évfordulójára emlékező gálahangversenyen a Művészetek Házában. A Janos Acs (Ács János) vezette Miskolci Szimfonikus Zenekar kíséretében Berkes János, Boncsér Gergely, Ottokar Klein, Balczó Péter, Kovácsházi István, Hanczár György (a Simándy Énekverseny 2016 győztese), Dékán Jenő, Pataki Adorján és Turpinszky Gippert Béla előadását hallhatta a nagyérdemű. A zárásként elmaradhatatlan Nessun dorma egyszerre kilenc tenorhangon hátborzongató hangulatot teremtett a teremben. A közönség pedig állva ünnepelte a művészeket...
Mindeközben a Szent István téren, a Széchenyi utcán, a Játékszínben és a Nyári Színházban
videónapló
