2017 06 24 mester es margarita vj064 resizeGyöngyösi Levente: A Mester és Margarita Ritkán kap olyan figyelmet kortárs opera-musical, mint A Mester és Margarita, Gyöngyösi Levente legújabb műve. Éveket kellett rá várni, hogy végül – és először – a Bartók Plusz Operafesztiválon bemutassa. Sikere pedig megfoghatatlan: a közönség, ahogy mondani szokás, „szétszedte a házat”, hosszú perceken át zúgott a taps az előadókat és a zeneszerzőt ünnepelve. A minden bizonnyal sikerre ítélt darab ősbemutatójának árnyékában szerényen húzódott meg aznap este egy másik kitűnő alkotás, Alekszej Ribnyikov: A sonorai szellem című (opera-rock?) filmjének nemzetközi premierje a Kamaraszínházban. De volt Kodály Kórustalálkozó, kerekasztal-beszélgetés a Bartók utáni operajátszásról, kortárs irodalmi mail-art kiállítás, operamese, néptánc- és bábelőadás, Kékszakállú a Barlanfürdőben. Programokban bővelkedett ez a nap...

 

A szerelem é2017 06 24 mester es margarita vj022 resizeGyöngyösi Levente: A Mester és Margarita – ősbemutató (Margarita – Sáfár Orsolya, Mester / Jesua – Balczó Péter)s misztikum sikere – a siker misztikuma (Gyöngyösi Levente: A Mester és Margarita)

Csak azért nem volt a szó eredeti értelmében vastaps (tehát vasfüggöny előtti taps) A Mester és Margarita opera-musical koncertszerűen előadott ősbemutatóján, mert a színpadon helyet foglaló zenekarra nem lehet ráengedni a függönyt. Gyöngyösi Levente – Várady Szabolcs darabja tomboló sikert aratott az operafesztivál szombati napján.

Számos színpadi és filmes feldolgozása született már Mihail Bulgakov örökérvényű remekművének, A Mester és Margarita című regénynek, de zenés változatról eddig nem nagyon hallottunk. Gyöngyösi Levente Hollerung Gábor, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatója ösztönzésére vágott bele a nagy kalandba, ami még ma is tart – hiszen, mint az ősbemutató elején kiderült, a nyitány és egy duett még nem készült el. Így részben a következő bemutató is ősbemutató lesz, és nemcsak azért, mert – vélhetően – akkor már színpadi előadás formájában találkozhatunk vele. Hogy ez hol lesz, azt egyelőre nem tudni, de az opera-musical műfaji meghatározás igen tág mozgásteret jelent.

De maradjunk egyelőre annál, ami már megtörtént!

2017 06 24 mester es margarita vj058 resizeGyöngyösi Levente: A Mester és Margarita – ősbemutató (Hella – Szakács Ildikó, Behemót – Gavodi Zoltán, Fagót – Kiss Tivadar)A nézőtéren a szó legszorosabb értelmében: teltház. A színpadon a hatalmas apparátussal felvonuló és még rock-szekcióval is kiegészített Dohnányi Szimfonikus Zenekar és a Cantemus Kórus, Hollerung Gábor vezényletével, valamint rögtön az első jelenetben öt szólista. Csupa ismerős név: Sáfár Orsolya, Balczó Péter, Varga Donát, Hábetler András és Kálmán László. A felirat magyar nyelvű, ami magyar nyelvű előadásnál furcsának tűnt, de hamar értelmet nyert. Egyes jeleneteket csak a precízen előkészített színpadi történésekkel együtt lehet igazán érteni, koncertszerű előadás lévén ezek hiányát pótolták a felirattal. Azért az énekesekből is elő-előbukkant a színházi vér, Hábetler András például kézfejére illesztett állával jelezte a báli jelenetben, hogy Berliozként ide neki csak a feje érkezett meg...

De hol vagyunk még ettől! Közben színre lépett egy másik nagyon erős csapat, Pilátus, azaz Kovács István, valamint Wolandék, úgymint Cser Krisztián, Kiss Tivadar, Szakács Ildikó és Gavodi Zoltán. (Aki ismeri a művet, annak feltűnhet, hogy nem stimmel a létszám: szegény Azazellót kihagyták a darabból a szerzők – a librettót Bognár Róbert és Schlanger András forgatókönyve alapján Várady Szabolcs írta.) A másik fontos történés, hogy a darab szép lassan megvette a közönséget. Ezt leginkább onnan lehet tudni, hogy bár az érdeklődéssel és az előadás végi tapssal nem fukarkodott az idei fesztiválközönség, viszont a nyíltszíni tapsot elég szűken mérte – ez idáig.

2017 06 24 mester es margarita vj115 resizeGyöngyösi Levente: A Mester és Margarita – ősbemutató (Háttal a zeneszerző, Gyöngyösi Levenete, szemből Wolandot alakító Cser Krisztián )A Mester és Margarita előadásán is lement néhány jelenet a közönség közvetlen visszajelzése nélkül, de aztán egyszer úgy érezte a nagyérdemű, itt tapsolni kell, aztán megint, aztán már ütemes taps, kis bravózás – a végén pedig következett az a bizonyos tomboló siker. Zenészek szóhasználatával élve jól fogyasztható zene született Gyöngyösi Levente keze alatt, aki bevallottan merített többek között a barokk muzsikából éppúgy, mint Mozartból, az Aerosmith-ből és a Jézus Krisztus Szupersztárból. Vagy éppen a korfestéshez a mozgalmi indulókból. Igaz, ez utóbbi a legkevesebb – csak annyi, hogy értsük, mi veti ki magából a tiszta lelkű és tisztán szerető Margaritát és a Mestert, mi az a világ, ahol bőven talál magának feladatot a Sátán. Ahol feloldózó hatású, ha a bűnt végre büntetés követi. De a megbocsátás itt is, mint mindenhol, csak egyvalakié: Jesuáé.

Folyosói beszélgetések szerint a közreműködők közül sokan azt mondták, most újra előveszik, elolvassák a könyvet. Nem lenne meglepetés, ha a közönség nagy része ugyanígy döntene.

 

Kerekasztal-téma: a Bartók utáni operajátszás

A jövő a jelenből megfoghatatlan. Hacsak nincs váteszi képességünk. De ha lenne, akkor sem tudnánk jelenbeli cselekvéseinket úgy irányítani, hogy azzal egy számunkra ideálisnak tetsző jövő megvalósulását érjük el.

N170624 kerekasztalbeszelgetes gms 01 resizeKerekasztalbeszelgetés a Bartók utáni operajátszásról (Bősze Ádám moderátor, Kesselyák Gergely fesztiváligazgató, Heltai Gyöngyi és Bozó Péter, zenetörténészek, Fekete Gyula, zeneszerző)em látjuk az operaműfaj jövőjét sem, csak a jelenben születő produkciókat, amiknek a maga úttörő módján a Bartók Plusz Operafesztivál igyekszik helyet és teret adni. Az elmúlt öt évben több mint húsz új kortárs megszületésénél bábáskodott a fesztivál, ám ezek közül csak néhány nevesebb kortárs szerző műve jutott el a Bartók Pluszon túlra a koprodukcióknak köszönhetően. A darabok további sorsa (színpadi élete) azonban kérdéses. Készülnek-e belőlük újabb bemutatók máshol, máskor, vállára veszi-e a darabokat egy újabb színház, hogy megmutassa a közönségnek? Legyünk türelmesek, és várjuk ki az „érési” időt?

A jövőt nem látjuk, viszont beszélhetünk róla. Ezt tette a Bartók Plusz idei kerekasztal-beszélgetésen is, amelynek kiindulópontja Kesselyák Gergely fesztiváligazgatónak a világ zeneszerzőit megszólító művészeti kiáltványa volt (itt elolvashatja »). A beszélgetésen Bozó Péter és Heltai Gyöngyi zenetörténész a zenés színházcsinálás tanulságos pillanatait villantotta fel, Fekete Gyula zeneszerző a jelen lehetőségeiről fejtette ki véleményét.

A témáról 2018-ban tudományos konferenciát szervezni kívánó Bartók Plusz Operafesztivál részéről a tanulságokat összefoglaló Kesselyák Gergely olyan lehetséges témajavaslatokat fogalmazott meg a tanácskozásra, mint: a dramaturgia, a népszerűség, a műfaji sokszínűség kérdéskörei, a „népopera” megnevezés értelmezése, a Broadway-n használatos munkamódszerek adaptálhatósága egy opera színpadi megszületésekor. Meglátjuk, ki és milyen lehetséges utat vázol ezek alapján az operaműfaj fennmaradása és továbbélésére nézve. Jövőre, és tovább...

 

mindeközben a Szent István téren és a Fesztiválzónában

 

videónapló

emmi logo 80px miskolc cimer fel 80px nka csak logo rgb 80px    

Copyright © 2016 Miskolci Operafesztivál Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!  |   Impresszum »  |  Közérdekű információk »Felhasználási feltételek »

↑ Top

facebook