A 3 Bartók című produkcióval, Bartók Béla három színpadi darabjának formabontó előadásával útjára indult a 18. Bartók Plusz Operafesztivál. A Kékszakállú, a fából faragott Királyfi és a csodálatos Mandarin bejárta Miskolc utcáit is, hogy a látványos nyitóparádén mindenkinek tudomására hozza ezt.
Tizennyolcadik évét nyitotta meg 2018. június 8-án a Bartók Plusz. Az operafesztivál szellemiségének, művészeti programjának megújulása ugyan nem a „nagykorúság” évében köszöntött be. De egy újabb fesztivál produkciói újabb alkalmat kínálnak arra, hogy ráirányítsák a figyelmet: a kortárs művészet újító szándékai az opera műfajában sem állnak kibékíthetetlen ellentétben a tradíciókkal. Ezt hangsúlyozza a Bartók Plusz 2018-ban is.
Bartók Béla, a páratlan tehetségű magyar zeneszerző iránti tiszteletét az első fesztivál óta számos alkalommal kifejezte a miskolci operafesztivál. Idén, A kékszakállú herceg vára című opera ősbemutatójának centenáriumán (a művet 1918-ban mutatta be először a Magyar Királyi Opera) képzőművészeti pályázatot hirdetett a Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria és a Havas Művészeti Ügynökség és Galériával közösen. A „programművészeti” felkérésre beérkezett alkotásokból kiállítás született, amely a nyitónap estéjén nyílt meg a Miskolci Nemzeti Színház emeleti társalgójában (nyitvatartás »). A vernisszázson nyilvánosságra hozták, kik a pénzdíjas pályázat díjazottjai:
1. díj – Győrfi András: Kékszakáll című képe
2. díj – Jávorka Csaba: Férfimagány I.–II.–III. című képe
3. díj – Lőrincz Gyula: Judit című képe
A kiállító művészek: Győrfi András (Kékszakáll), Komondi Magdi (Vihar a tengeren, Titok), Murányi Marcell (Kékszakállú vára I.), Kun Sarolta Réka (Kíváncsi rettegés), Sárosi Anita /(In) Spirit-blue (01), In the Spirit-complete (02)/, Simon Ilona (Hiába), Rab-Kováts Éva (A kékszakállú herceg vára II.), Ferencz Eszter (Könnyek tava), Fogarasi László (Ódon kastély), Lőrincz Gyula (Judit, „lásd a régi asszonyokat...”, „most már mindig éjszaka lesz...”), Gönczi Petra Virág (A hét ajtó), Jávorka Csaba (Férfimagány I., II, III.) Sáfián Józsefné (Kincseskamra/Ragyogás), Ale Ildikó („Ez a Kékszakállú vára!”)
A Bartók Plusz Operafesztivál hagyományos nyitóparádéja este 6 órakor mindenki számára hirdette: megnyílt a 18. fesztivál. A Szolnoki Légierő Fúvószenekarának kíséretében a Kékszakállú herceg, a fából faragott Királyfi és a csodálatos Mandarin mellett Bartók Béla óriásbábja vezette fel a közönséget a Szent István térre, ahol a klasszikus operarészletek és fesztiválízelítő hangverseny után Lajkó Félix hegedűvirtuóz koncertjét élvezhette a hallgatóság.
Szántó Andrea (Judit), Bakonyi Marcell (Kékszakállú)A fesztivál hivatalos nyitóelőadása, a Bartók géniusza előtt tisztelgő 3 Bartók című produkció a Nyári színházba várta a nagyérdeműt, ahol előbb dr. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere méltatta a fesztivált. Mint kifejtette: az operafesztivál az igényes zenés színházi produkciók, az elsőosztályú előadók révén országos és nemzetközi kulturális térbe helyezte Miskolcot. Az operafesztivál szervezői minden évben azon fáradoznak, hogy minőségben és látogatottságban felülmúlják az előző fesztiválokat. A rendezvény a város és a kulturális kormányzat mecenatúrája mellett mindig számít a zeneszerető publikum pártfogására.
Mielőtt felgördült a függöny, Kesselyák Gergely, az operafesztivál igazgatója a Bartók Plusz saját produkciójaként megvalósult nyitóelőadás születéséről szólt. A nemzetközi stábról, amelyet Michał Znaniecki lengyel rendező vezetett (akit a miskolci közönség a tavalyi Székely fonó produkció színre állítójaként már ismerhet), és a Cser Ádám irányította Miskolci Szimfonikus Zenekarról, mely a fesztivál állandó, magas művészi színvonalat képviselő partnere. Ebből az együttműködésből egy „álomelőadás, a lélek rejtelmeit boncolgató műértelmezés született” – fogalmazott.
A csodálatos mandarin (Kielcei Táncszínház)A 3 Bartók cím három színpadi művet takar: A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin és A kékszakállú herceg vára. Ebben a sorrendben bemutatva – a rendező megfogalmazásában – egyfajta „lélekfejlődés-történet” kibontására kínál lehetőséget. A mű születésének idejében, a 20. század első évtizedeiben két pszichiáter, Sigmund Freud és Carl Gustav Jung forradalmi nézetei forgatták fel a lélekelemzés rejtelmeire fogékony világot. Korszakos hatású meglátásaik Znaniecki szerint minden bizonnyal hatottak Bartókra is. Ez volt a kiindulópontja, és erre építette fel a művek színpadi megjelenítését is. Az érzelemmel teli alkotásokkal arról a belső emberi érzelemvilágról mesélt, amelyek egyetemesek, emberiek, mélyek, és mindenkit megérintenek a világon. Legyen az könyörtelen realizmussal vagy negédes romanticizmussal ábrázolva a színpadon.
Znaniecki a végleteket állította elénk, fájdalmat és örömöt, kínt és meghatottságot. A közönség pedig megnyílt e darabértelmezés felé. Bár már a szombat hajnalban jártunk, hosszú tapssal jutalmazta Szántó Andrea (Judit), Bakonyi Marcell (Kékszakáll) kitűnő hangját és megformált karakterét, valamint az előadásban fellépő Kielcei Táncszínház és a minden pillanatban megfelelő érzékenységgel játszó Miskolci Szimfonikus Zenekar koprodukcióját. (Az előadás színlapja »)
A nyitónap képekben
Videónapló
