SZINOPSZIS
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára
Opera
Librettó: Balázs Béla
A Kékszakállú történetében a helyszín és az időpont a legendák homályába vész...
Kékszakállú magával viszi új asszonyát a várába. A sötét várról Judit baljós történeteket hallott, de bizalommal követte ide férjét. A várba érkezve hét lezárt ajtót lát. Kékszakállú hiába figyelmezteti, ő tudni akarja, hogy mit rejtenek. Az első ajtó mögött a kínzókamrát találja, a második mögött a fegyvertárat. A harmadik ajtó a kincseskamrára nyílik, a negyedik a vár kertjére. Judit mindenütt vért lát: a fegyvereken, az ékszereken és a virágokon is. Az ötödik ajtó mögött kitárul a herceg birodalma, ám arra is véres felhő vet árnyat. Kékszakállú újból kéri: ne akarja megtudni minden titkát, de az asszony hajthatatlan, így megnyílik a hatodik ajtó is, amely mögött a könnyek tava van. A hetedik, a leg féltettebb ajtó mögött három nőalak bukkan fel – Kékszakállú korábbi asszonyai. Most már Judit számára sincs visszaút: ő maga is belép a hetedik terembe, ő is a Kékszakállú múltjának részévé válik.
Bartók Béla: A csodálatos mandarin
Balett
Librettó: Lengyel Menyhért
A némajáték a csodálatos mandarinról szól, aki mindaddig elpusztíthatatlan, amíg be nem teljesítik vágyát. Minden művészi alkotásnak megvan a maga sorsa, és „A csodálatos mandarin” sem kivétel. Alkotóinak, eltekintve a nehézségektől, melyek a darab sokkolóan mély, nyílt és brutális őszinteségében rejlenek, meg kellett harcolniuk a művészetért az akkori politikai erőkkel. Másik komoly aggodalomra adott okot, hogy a közönség vajon megérti-e Bartók zsenijét, az emberét, aki szembe ment korával.
Történik egy világváros mellékutcájában. Három csavargó költi a lány keresetét, aki férfiakat csal magához azzal, hogy az erkélyen kelleti magát. Azok, akik elég szerencsétlenek ahhoz, hogy felmenjenek, azt kirabolják, és utána megölik.
Az első áldozat egy öreg gavallér, akinek látogatása végzetesnek bizonyul. A második kuncsaft egy nincstelen diák, akit egyszerűen kidobnak. A harmadik ügyfél egy titokzatos kínai, aki néhány percig bámulja a lányt, majd utána hirtelen lázba jön, és űzni kezdi a lányt. A csavargók rátámadnak, megpróbálják megölni, de a mandarin addig nem hal meg, amíg vágya ki nem elégül. Végül a lány ösztönösen rátalál a megoldásra: hagyja, hogy a mandarin teljesítse kívánságát, és ezután holtan esik a lány lábaihoz.
Bartók Béla: A fából faragott királyfi
Táncjáték
Librettó: Balázs Béla
A mese története szimbolikus értelmű. A Királyfi beleszeret a Királykisasszonyba, ám a Tündér parancsára fellázadó természet nem engedi, hogy találkozzanak. A Királyfi bábut készít, hogy kicsalogassa a Királykisasszonyt a várából, de a lány az igazi Királyfi helyett a fabábot választja. Az erdő királyaként visszatérő Királyfit már szívesen fogadná a Királykisasszony, ekkor viszont a Királyfi már elfordul tőle. A gőgös és öntörvényű leány szégyenében eldobja királyi ékességeit, a Királyfi ekkor megszánja, magához vonja, és együtt indulnak végtelen útjukon.
