A Gerai Állami Színház vendégjátéka
Opera két felvonásban, angol nyelven, magyar felirattal
Librettó: André Obey Le Viol de Lucrèce című színműve nyomán Ronald Duncan
Fordítás, magyar nyelvű felirat: Jánszky Lengyel Jenő
Szereplők: Collantinus, római generális – Martin Häßler, Junius, római generális – Sindre Ogaard, Tarquinius herceg - Birger Radde, Lukrécia – Isalv Bianca, Lukrécia dajkája – Christina Bock, Lukrécia szobalánya - Alexandra Büchel, Férfikórus – Christoph Genz, Nőikórus – Bianca Koch
Díszlet- és jelmeztervező: Thomas Gruber
Rendező: Matthias Oldag
Vezényel: Eric Solen
Játszódik Rómában, i.e. 510 körül.
Az operában fontos szerepe van a görög tragédiák mintájára alkalmazott kórusnak, amelyet egy énekesnő és egy énekes személyesít meg. Ezek narrátorai, és egyben kommentátorai is a darab cselekményének.
Három római tábornok, Sextus Tarquinius, Brutus ás Collatinus arról vitatkozik, vajon asszonyaik erkölcsös életet élnek-e Rómában, amíg a férfiak háborúznak? Az asszonyokról ugyanis nem jó hírek járnak, egyedül Lucretiáról, Collatinus feleségéről nem tud senki rosszat mondani.
A kegyetlen Tarquinius, a király fia elhatározza, hogy akár erőszakkal is, de el fogja csábítani az asszonyt. Titokban Rómába lovagol, és bebocsáttatást kér Collatinus házába. A gyanútlan Lucretia udvariasan fogadja a király fiát, ám az éjjel belopódzik az asszony szobájába, halállal fenyegeti, majd megerőszakolja Lucretiát.
Másnap hazatér Collatinus is. Felesége gyászruhában fogadja és elmondja neki, mi történt az éjjel. Férje vigasztalni próbálja és megnyugtatja: nem tartja őt bűnösnek, ezért nincs is mit megbocsátania. Lucretia azonban másképpen vélekedik, és tőrével szíven szúrja magát.
Ez az eset volt az utolsó csepp a pohárban: a felháborodott rómaiak megdöntik a Tarquiniusok hatalmát és vele a királyságot is.
(részlet) - Lengyel Jenő fordítása
The night is weeping its tears of stars, but these men laugh, for what is sad is folly: and so they drink, to drown their melancholy.
Who drowns in women's eyes and then drinks lips of pleasure, sucks all heaven in a kiss, then thirsts in hell forever!
| Az éj csillagkönnyet hullat, ezek meg röhögnek; hiszen a bánat - butaság! Hát csak isznak: elfúl a mélabú.
Aki asszonyszem örvényébe fullad és nő ajkáról gyönyört iszik, bár menny cuppan az első csókban, ám örökre, pokolian megszomjazik!
|
2010. június 13., vasárnap 18 óra, Kamaraszínház, Miskolc