A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar Magánének Tanszékének vendégjátéka
Maurice Ravel: A gyermek és a varázslat (L’enfant et les Sortiléges)
Lírai fantázia két részben, magyar nyelven
Librettó: Colette
Szereplők: A gyermek - Horák Renáta, A mama - Illés Gabriella, Párnás szék - Hipp Judit, Kínai csésze- Bognár Krisztina, Tűz - Bende Zsuzsanna, Hercegnő - Bobanj Rebeka, Fehér cica- Szilágyi Éva, Szitakötő - Dobrotka Szilvia, Csalogány - Bobanj Rebeka, Denevér - Lukács Angéla, Bagoly - Asztalos Kata, Mókus - Kovács Éva , Pásztor lány - Geréby Dóra, Pásztorfiú- Krajnyák Dalma, Fotel- Kiss András, Óra - Pálfi László, Teáskanna - Rab Gyula, Matematika - Raáb Gábor, Fekete kandúr - Taletovics Milán, Fa - Mátis Kelemen, Zöld béka - Szélpál Szilveszter
Játszódik Franciaországban, a XX. század elején.
Az opera főhőse egy hatéves kisfiú. A leckéje mellett ül, és rettentően unja az egészet. Édesanyja jön be a szobába, aki leszidja, mert nem tanul, rendetlen, és mindent tönkretesz. A kisfiú nem kér bocsánatot, nyelvet ölt anyjára, ezért büntetésből vacsoráig egyedül kell maradnia a szobában. Ez még csak jobban dühbe hozza, törni-zúzni kezd, összetépi könyveit és füzeteit, kínozza az állatait.
Alighogy kimerülten leroskad, megelevenednek körülötte a tárgyak, és érteni kezdi az állatok beszédét. Mind rá panaszkodnak, mert kegyetlenül bánik velük. A kisfiú nagyon megszeppen attól, hogy az állatok és tárgyak a fejére olvassák bűneit, és egyre fenyegetőbben viselkednek vele. A gyermek az anyját hívja, de hiába.
A nagy zűrzavarban a kis Mókus megsebesül. A kisfiú megsajnálja, és egy szalaggal beköti a sebét. Ez a cselekedete meghatja a bosszúállókat, és felhagynak az üldözésével. Végül előkerül az édesanyja is, aki megbocsátóan öleli meg fiát.
Franz Schubert: Cselre csel (Die Verschworenen, oder Der Häusliche Krieg)
Vígopera egy felvonásban, magyar nyelven
Librettó: Arisztophanész Lüszisztraté című színműve nyomán Ignaz Franz Castelli
Szereplők: Heribert Gróf – Fekete Károly, Ludmilla – Kaján Katalin, Udolin – Raáb Gábor, isella – Bende Zsuzsanna, Helene – Geréby Dóra, Astolf – Rab Gyula
Játszódik Németországban, a keresztes háborúk idején.
Német keresztes lovagok egy csoportja hazatér a Szentföldről. Vezetőjük, Heribert gróf előreküldi az apródját, Udolint, hogy értesítse érkezésükről a feleségét, Ludmilla grófnét.
Az asszonyoknak már nagyon elegük van a háborúból, ezért elhatározzák, hogy férjeiket nem szerelemmel, hanem rideg visszautasítással fogadják majd. Udolin azonban szerelmese, Isella, a csinos komorna révén értesül a tervről, sőt – női ruhában – még részt is vesz az asszonyok gyűlésén. Visszasietve a katonákhoz, Udolin mindent elmond a grófnak.
A cselre a férfiak csellel válaszolnak, és hazatérésükkor még a nőknél is sokkal közömbösebben viselkednek. Az asszonyok ekkor úgy döntenek, hogy ők is felöltik a katonamundért, és követik férjeiket. Szerencsére azonban Isella, a komorna kifecsegi a férfiak titkát, amelyet Udolintól tudott meg. Erre mindenki feladja a duzzogást, és örülnek a viszontlátásnak.
Maurice Ravel: A Pásztoróra (L’Heure Espagnole)
Vígopera egy felvonásban, francia nyelven
Libretto: Franc-Nohain
Szereplők: Torquemada, órásmester - Szélpál Szilveszter, Concepcion, Torquemada kikapós felesége - Horváth Orsolya, Gonzales, lírai költő, széplélek - Rab Gyula, Ramiro, öszvérhajcsár - Taletovics Milán , Don Imigo Gomez, bankár - Mátis Kelemen
Játszódik Toledóban, a XVIII. században.
Torquemada órásmester minden csütörtökön a toronyórát állítja be. Ebben az időben szokta fogadni felesége, Concepcion lakásukban a szeretőit. Most is ott tartózkodik egy idegen, Ramiro, az öszvérhajcsár. Az órás meghagyta neki, várja meg, amíg visszatér. Ez áthúzza Concepcion számítását, ezért megkéri, vigyen fel egy súlyos állóórát a hálószobába. Ez idő alatt érkezik meg az asszony első széptevője, Gonzales, a fűzfapoéta, akit betuszkol egy másik állóórába, és azt is felviteti a hálószobájába Ramiróval.
Concepcion is felmegy, de szomorúan kell megállapítania, hogy a költő csak frázisokat tud mondani, férfiként azonban csapnivaló.
Nem jár jobban másik udvarlójával, Don Inigo Gomezzel, az öreg bankárral sem, akit szintén órában szállíttat fel magához Ramiróval. Concepcionnak ekkor jut eszébe a legjobb megoldás, az erős, izmos Ramiro, aki azután meg is menti a férfinem becsületét.
A hazatérő Torquemada megleli az órákban a két pórul járt széptevőt, és mindjárt meg is vásároltatja velük búvóhelyüket.
Rendező, díszlettervező: Toronykői Attila
Jelmeztervező: Varsányi Anna
Felkészítő magánének tanárok: Dr. Temesi Mária tanszékvezető, D. Szécsi Edit, Andrejcsik István, Altorjay Tamás
Zenei együttes vezető: Csengery Adrienne, a SZTE Zeneművészeti Kar tanára
Zongorán közreműködik: Ordasi Anna
2010. június 15., kedd 17:30 óra, Kamaraszínház
