Vidovszky LászlóBékéscsabán született 1944. február 25-én. Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus.
Zenei tanulmányait szülővárosában kezdte, majd 1958-től 1962-ig a szegedi Zeneművészeti Szakiskolában zeneszerzést tanult Szatmári Géza, zongorát pedig Varjú Irma irányításával. 1962–1967 között zeneszerzői tanulmányait Farkas Ferenc irányításával végezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1970-ben féléves UNESCO-ösztöndíj keretében Párizsban, a Groupe de Recherches Musicales tanfolyamát, illetve a Conservatoire-ban Olivier Messiaen zeneszerzés óráit látogatta.
1970-ben Eötvös Péterrel, Jeney Zoltánnal, Kocsis Zoltánnal, Sáry Lászlóval és Simon Alberttel megalapította az Új Zenei Stúdiót. Az 1974-ben tartott három párizsi koncertjük és első közös kompozíciójuk Sáry Lászlóval és Jeney Zoltánnal (Undisturbed) nagy vitát keltett a magyar zenei életben. Számos hazai és külföldi kortárs mű bemutatásánál bábáskodott itthon és külföldön, a koncerteken zeneszerzőként és előadóként is közreműködött.
1972 és 1984 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetében tanított zeneelméletet. 1984-től a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem docense, 1993 óta egyetemi tanára, majd 1996-ban az újonnan alapított Művészeti kar dékánja lett. Pécsett akusztikai alapismereteket, zeneszerzést, a 20. századi zene történetét és hangszeres ellenpontot tanít. 1999-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Alkotóművészeti és Zeneelméleti Ismeretek Tanszékén is oktat zeneszerzést, ellenpontot, valamint számítógépes zeneszerzést.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. 1998-ban elnyerte a Széchenyi professzori ösztöndíjat. 1996-tól az Artisjus választmányi tagja, 1990–1993 és 1995-2004 között a Magyar Zeneszerzők Egyesülete elnökségi tagja, 2004-től az Új Magyar Zene Egyesületének elnöke.
Vidovszky László zeneszerzői munkásságának első időszaka az experimentális zenéhez, illetve az azt képviselő Új Zenei Stúdióhoz kapcsolódik. Preparált zongorára, asszisztensekre írt darabokat, de művei között megtalálható az opera és a vonósnégyes is. Darabjainak előadását gyakran audiovizuális elemek kísérik.
Az 1990-es években felfedezte maga számára a MIDI-zongorát, szóló-, kamara- és zenekari műveiben is gyakran alkalmazta. Kompozíciói – néha rövidségükben is – rendkívül összetettek, monumentális hatásúak, és a hagyományos zenei elemeket egyéniségén átszűrve használja.
Műve az operafesztiválon:
2014. 06. 19.
» Vidovszky László: Nárcisz és Echo
