Szinva terasz„A világ egy könyv. Aki otthon marad, csak egy oldalt olvas el…” ( Szent Ágoston )
Ha a Bartók Plusz Operafesztiválra érkezve első alkalommal jár Miskolcon, bizonyára kíváncsi arra a környezetre, amelyben a fesztivált évről évre megrendezik. Két előadás között ajánlunk egy kellemes sétát, amely alkalmat adhat arra, hogy megismerhesse a történelmi belváros nevezetességeit – közülük nem egy fesztiváli programok helyszíne is.
A kiindulópont az operafesztivál fő színhelye, a Miskolci Nemzeti Színház. A mai Magyarország legelső kőszínházát 1823-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. A miskolci teátrum volt a XIX. századi magyar színjátszás központja, ahol a színháztörténet meghatározó személyiségei léptek színpadra.
A színház melletti Déryné utcában, a Nyári Színház tőszomszédságában áll a Színháztörténeti és Színészmúzeum, amely a hazai színjátszás hőskorából ad ízelítőt. Feleleveníti a miskolci színházi élet történetét, a szakma feledhetetlen alakjait. A múzeum, amelynek állandó kiállítása 1996-ban nyitotta meg kapuit, időszakos tárlatokkal is várja a látogatókat. Ezek közé tartoznak azok a tematikus bemutatók, amelyeket az operafesztiválok idejére rendeznek itt az adott év zenei programjaihoz, vagy fő témájához kapcsolódva.
A színházzal szemközti árkádsor alatt átsétálva jutunk el a Szinva terasz érdekes szerkezetű területéhez – az operafesztivál idején számos külső program helyszíne ez. A miskolci belváros hangulatos terét a Bükk-hegységben eredő Szinva patak partján alakították ki. Bronzba öntve, bronzpadon ülve, itt „csevegnek” egymással a Kutas László szobrászművész által készített „Miskolci lányok”. A Szinva teraszt határoló Szemere utcában, a másik oldalon ugyancsak egy helyi érdekesség látható: „Mancsnak”, a miskolci Spider mentőcsoport nemzetközi hírnévre szert tett életmentő kutyájának a szobra. Szanyi Borbálának, a fiatal miskolci szobrászművésznek az alkotása nem csak a modellje miatt számít ritkaságnak, hanem azért is, mert élő kutyának ez előtt még nem állítottak szobrot.
Miskolci GalériaA színháztól a Városház tér irányában, a sétálóutca épületeinek változatos stílusa szinte végigvezet a város történelmén a XIX. századtól egészen napjainkig. Itt található Miskolc legrégebbi épülete, az úgynevezett „Sötétkapu” mellett álló Rákóczi-ház. Az épületben kapott helyet a város kortárs képzőművészeti galériája és múzeuma, a Miskolci Galéria, amely egyedülálló grafikai gyűjteményt őriz. A galéria 1961 óta rendezi az országos jelentőségű Miskolci Grafikai Triennálék sorozatát, amely Közép-Európában is jegyzett művészeti találkozó. A biennálékhoz kapcsolódnak az operafesztivál által időről időre meghirdetett tematikus képzőművészeti pályázatokra beérkezett alkotások bemutatói is.
A Rákóczi-házzal szemközti utca, a Kossuth utca Miskolc kereskedőváros múltjának tanúja. Itt sorakoznak egymás mellett a XVIII. században betelepült, hajdani görög és zsidó kereskedőknek az épen maradt házai. Ez a városrész Miskolc etnikai és vallási sokszínűségét tükrözi. Az utca végén emelkedik a református Kakas-templom, melynek érdekessége az Eszter harang. Névadójának, Bató Eszternek tragikus sorsát a templom melletti Nyilas Misi házban berendezett emlékszoba eleveníti fel (Kossuth utca 17.).
A Kossuth utcától nem messze fekvő Deák térről közelíthető meg a Magyar Orthodox Egyházi Múzeum, amelynek a szomszédságában álló görögkeleti orthodox templom 17 méter magas ikonosztáza Közép-Európában egyedülálló.
A Deák tér melletti Hősök terét egyik oldalról a XVIII. században épült minorita templom zárja. Oltárképe Sajósy Lajos alkotása, Mária mennybemenetelét ábrázolja. A tér közepén álló Hősi emlékmű Szanyi Péter munkája, és az 1956-os forradalom tiszteletére állítatta a város.
A Hősök tere másik oldalán a miskolci zsinagóga áll, amely a Déryné utcából közelíthető meg. Az 1861-ben készült épületet az a Ludwig Förster tervezte, aki a budapesti Dohány utcai és a bécsi neológ zsinagógát is.
A sétálóutcára visszatérve, sétánk következő állomása az Erzsébet tér, amely többek között arról nevezetes, hogy itt áll Magyarország első egészalakos Kossuth szobra. A téren található a Magyar Tudományos Akadémia regionális bizottságának épülete, valamint az Erzsébet fürdő épületegyüttese.
Az avasi református műemléktemplomAz Erzsébet térnek az Avas hegy irányában nyitott részét egységes műemlékegyüttes zárja le, az avasi templom és harangtorony, amely nemcsak a város, hanem Észak-Magyarország egyik legnagyobb középkori emléke. A harangtorony és a református templom sziluettje a város jelképe. Az épületeket a műemlék avasi temető veszi körül, amelyben számos közéleti személyiség, politikus és színész is nyugszik. (Köztük olyan államférfiak, mint Szemere Bertalan, Palóczy László, Horváth Lajos, és ebben a temetőben található az egyik legismertebb magyar színészdinasztia, a Latabár család kriptája is.)
A temető mellett elhaladó lépcsősoron juthatunk fel a hegy tetejére, az Avasi kilátóhoz, ahonnan remek panoráma nyílik a városra.
Visszatérve a sétálóutcára, annak mintegy lezárása Városház tér. A mellette elterülő park középpontjában Szent István szobra áll. Innen visszatekintve látható a minden évszakban megújuló virágóra, valamint a Városháza és a Megyeháza egymással szemben elhelyezkedő épületei.
Ajánlott honlap: www.hellomiskolc.hu
