Hódított a Scala kórusa
A fesztivál talán legjobban várt koncertjének nevezte a milánói Scala kórusának fellépését bevezetőjében Bátor Tamás fesztiváligazgató. Aligha tévedett: a nézőtéri ültetők szerint az utolsó napon még állójegyeket is kiadtak az egyetem díszaulájának karzatára. Végül azért nem állt senki – kivéve a koncert végi tapsorkán alatt…
A milánói Scala kórusa nem először lépett fel Miskolcon, viszont most először csakis az Operafesztivál meghívására érkezett Magyarországra. Hogy az így kialakult kapcsolat mindkét fél örömére szolgál, azt az a két dedikált, a Scala belsejét ábrázoló metszet is jelzi, amit a kórustól Bátor Tamás fesztiváligazgató és a koncerten muzsikáló Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara kapott a vendégszeretetért, és „mindazért a jóért”, ami itt történt velük.
Ezt a sok jót igazán emlékezetes koncerttel „viszonozták”. Már az első pillanatban eldőlt minden. Természetesen maga Carl Orff is igen hatásosan kezdte Carmina Burana című művét, de a Coro Filarmonico della Scala tökéletesen tudja, hogyan kell azt úgy megszólaltatni, hogy a legtávolabb ülő hallgatót is elérje a kristálytiszta, profi, ugyanakkor nagyon kifejező hangok ereje. Szólót Rácz Rita, Horváth István és Filip Bandžak énekelt. A koncertet rögzítette a Duna Televízió és a Bartók Rádió, július 11-én, Orff születésnapján kerül majd adásba mindkét médiumban.
A második, a híres operakórusokat kínáló részt a Kassai Állami Színház Kórusa kezdte – ugyancsak Bruno Casoni vezényletével. A XIX. század legnagyobb operaszerzőitől énekeltek: felhangzott a Parasztkórus Csajkovszkij Anyeginjéből, a Cigánykórus Verdi Trubadúrjából. Majd visszatért a Scala kórusa, hogy egy kevésbé népszerű, de nem kevésbé lenyűgöző részlettel, Wagner Tannhäuserjének fináléjával készítse elő azt, ami egy ilyen koncertről nem hiányozhat: Verdi Nabuccóját. Először a nyitányt játszotta el a zenekar, majd a két kórus együtt énekelte a Rabszolgák kórusát először – majd a szűnni nem akaró taps után másodszor is…