Liszt emlékezetére
A fesztivál nyitónapján Liszt Ferenc emlékezetére két kiállítás is nyílt. A Herman Ottó Múzeum papszeri épületében Pajor Ildikónak a Liszt zenéje ihlette festményeit láthatja a közönség.
A Liszt Ferenc emlékére (Hommage á Liszt) című tárlatot Máger Ágnes festőművész nyitotta meg, aki a festmények kapcsán a zene, a költészet és a képzőművészet közös gyökerű inspiratív erejére hívta fel a figyelmet.
A Miskolci Nemzeti Színház emeleti társalgójában a budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeum gyűjteményéből nyílt poszterkiállítás az esti nyitóhangverseny előtt. A 16 tablóból álló tárlat összefoglalja a művész munkásságának legfontosabb állomásait, és áttekintést nyújt Liszt életéről gyerekkorától haláláig.
A megnyitón Eckhardt Mária, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont tudományos igazgatója elmondta: a poszterkiállítást azért készítették, hogy a Liszt-bicentenárium alkalmából minél szélesebb kör számára hiteles és vonzó képet adjanak a nagy magyar muzsikus életéről és munkásságáról. Felhívta a figyelmet arra, hogy Liszt nyitott volt minden nemzet kultúrájára – hasonlóan Bartókhoz –, így válhatott már saját korában európai jelentőségű művésszé. Emellett ragaszkodott magyarságához, mindezt pedig azzal kívánta bizonyítani, hogy nagyon sokat tett a magyar zenekultúráért. Alapító elnöke volt a magyar Zeneakadémiának – emlékeztetett.
Az emlékmúzeum tudományos igazgatója kitért Lisztnek az operához való viszonyára is. Utalt arra, hogy a művész kedvelte ezt a műfajt, voltak komoly tervei, de végül egyetlen operája, a Don Sanche mellett csupán néhány félbemaradt kísérlet maradt ránk. Viszont számos olyan mű, „több olyan gondolat” is keletkezett, amely eredetileg operának készült – Dante, Faust –, és szimfónia lett belőle.