A miskolci polgármesteri hivatal új főbejáratánál vasárnap tartott főpróbán láthatta a fesztivál közönsége, miként formálódik a Tosca – egy nem mindennapi helyszínre készülő operaelőadás. Giacomo Puccini és Csemiczky Miklós egy-egy műve zárta az estét a Nyári színház színpadán. Pardon: nézőterén...
Tosca – főpróba mindenkinek!
Az első években a „Bartók+…” mottója így szólt: „Zene várost épít”. Most a „Legyen az opera mindenkié” a jelszó.
Az „építési” mottó is érvényben van még, hiszen akárcsak egy valódi építkezés esetében, némi felfordulást okoz a kultúra a napokban Miskolc belvárosában. Ha a kultúra városépítő jellege azzal jár, hogy egy Tosca-próba miatt pár órára leáll a belvárosi villamosközlekedés, az rendben van. Ne csak a baj miatt álljon meg a forgalom, hanem azért is, ha a polgármesteri hivatal előtt egy szimfonikus zenekar Puccinit játszik, és Tosca énekelve lép ki a fotocellás ajtón, hogy Cavaradossival duettet énekeljen.
És tényleg így van: a Tosca első két felvonását Miskolc belvárosában, a Szent István tér két pontján játsszák 11-én és 13-án, hogy aztán a teljes opera az Avasi kilátóhoz költözzön 15-én, ahol a kilátó futurisztikus-romos környezete válik a Puccini-opera nevezetes helyszínévé, a római Angyalvárrá.
A Tosca-próba is nyilvános volt 10-én, vasárnap délelőtt és koradélután: a villamos nem járt, a dolgukra sietők pedig meg-megálltak, és nézték az első felvonás próbáját. Láthatták, amint Kesselyák Gergely karmesterként instruálja a Miskolci Nemzeti Színház zenekarát, akik az időnként megeredő esőben esernyőerdő alá bújtak. Láthatták, amint olyan nagy énekesek járnak-kelnek az utcán, mint Rálik Szilvia (Tosca), akit eddig csak színpadi távolságból láthattunk (legutóbb tavaly, a Kékszakállú Juditjaként a Nagyszínházban), vagy Kiss B. Atilla (aki többek között a Carmenben és a Jenufában lépett a miskolci deszkákra).
A rendező, Vidnyánszky Attila (háttal) instruálja Kiss B. Atillát (Cavaradossi)A járókelők, érdeklődők láthatták, hogy a járda szélén álló kis kerek asztalnál ül egy férfi, aki mikrofonba beszélve ad utasításokat, kér és magyaráz, s ha kell, felpattan és hol ezzel, hol azzal vitat meg valamit: ő a rendező, Vidnyánszky Attila.
Annak érdekében, hogy a nézőkhöz közel vigyék az operát, a Tosca minden eseménye – a 11-i első és a 13-i második felvonás, valamint 15-i teljes előadás – INGYENES. Így lehet az opera mindenkié, nem csupán a sok pénzt áldozni hajlandó és képes kiváltságosaké, akik elegáns színházépületekben élvezhetik a műfajok királynőjét.
A próbák nyilvánosságával pedig az a cél, hogy bárki bepillanthasson egy előadás születésének folyamatába: látni például, hogy egy jelenetet, akár egy mozdulatot hányféleképpen lehet megoldani; hogy nem mindegy, hol állnak a szereplők, mekkora a távolság közöttük… Mindez a rajongók számára érdekes. Ám aki operai élményt keres, aki a Toscára kíváncsi, könnyen csalódhat egy-egy próbán. A színházi próba ugyanis a külső szemlélő számára sok esetében céltalannak tűnő várakozással telik, leállások és újrakezdések sorozata, amelyet értelmetlennek tűnő szünetek tesznek unalmassá. Aztán egyszer csak – a kívülálló nem is érti, miért – belevágnak… Aztán leállnak újra, és megismétlik…
Így zajlott a Tosca első felvonásának Szent István téri főpróbája is. Élesben – ha az időjárás is engedi – 11-én, 19:30-tól láthatjuk a Puccini-mű első részét.
