Idén ünnepeljük Bartók Béla születésének 135. évfordulóját. A 2016. évi Bartók Plusz Operafesztiválon az eddigieknél is hangsúlyosabban kívánunk Bartók Béláról megemlékezni.
Az évforduló alkalmából a zeneszerző országszerte kitüntetett figyelmet kap. A központilag meghirdetett Bartók-évhez kapcsolódó kulturális programsorozatban hangversenyek, fesztiválok, kiállítások, nemzetközi zenei verseny és egy kritikai Bartók-összkiadás elindítása is szerepel.
A Bartók Plusz Operafesztivál számára persze minden év „Bartók-év”, az idei azonban az évforduló miatt különösen az. A 2016. június 10–19. között megrendezésre kerülő fesztivál programjában az eddigieknél is hangsúlyosabban kívánunk hazánk legnagyobb zeneszerzője előtt tisztelegni.
A Bartók Plusz Operafesztivál a világon az egyetlen, Bartók nevével fémjelzett operafesztivál. A Miskolcon 2001 óta minden évben megrendezett esemény hamar a kelet- és közép-európai operaélet fellegvárává tette a várost, és azóta is a legmeghatározóbb Bartók-fesztiválként tartják számon, amelynek kiemelt feladata Bartók Béla életművének ápolása. Munkásságának bemutatása a program állandó része, színpadi alkotásainak előadásaira olykor hagyományos, máskor kortárs rendezői elképzelések szerint, mindig kiváló művészek tolmácsolásában kerül sor.
A fesztivál programjában 2012-ig Bartók Béla mellett évről évre más zeneszerző vagy zenei korszak művei kaptak helyet. A négy évvel ezelőtt meghirdetett új koncepció értelmében most már elsősorban a Bartók utáni operajátszásra helyezzük a hangsúlyt, a fesztivál elnevezésében szereplő „plusz” szó is így értelmezendő. Amellett tehát, hogy továbbra is folytatjuk Bartók műveinek bemutatását, a zeneszerző neve immár viszonyítási pontot is jelent: azt, hogy munkásságát követően új korszak kezdődött a zenében, hatása az őt követő évtizedek zenéjét is meghatározta, és meghatározza egészen napjainkig. Művészete a magyar és az európai, de az egyetemes zenetörténet szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Operafesztiválról lévén szó, a szerző egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára Miskolcon minden évben elhangzik.
Az elmúlt tizenöt év során számos rendező valósította meg a színpadon a művel kapcsolatos elképzeléseit, többek között Szinetár Miklós, Selmeczi György, Kovalik Balázs, Kerényi Miklós Gábor (KERO®), Alföldi Róbert, Kesselyák Gergely, Hegyi Árpád Jutocsa és Juronics Tamás. Kékszakállú szerepét – megint csak a teljesség igénye nélkül említve – olyan énekesek formálták meg, mint Polgár László, Alexandru Agache, Bretz Gábor, Rácz István, Kovács István, Cser Krisztián vagy Palerdi András. Juditként pedig – mások mellett – színpadra lépett Marton Éva, Vizin Viktória, Rálik Szilvia, Lukács Gyöngyi, Wiedemann Bernadett, Meláth Andrea és Mester Viktória.
A fesztivál története során a nézők természetesen számos alkalommal találkozhattak Bartók két másik színpadi művével, A fából faragott királyfival és A csodálatos mandarinnal is.
Az idei fesztiválon, június 11-én, a miskolci Jégcsarnokban azonban egyetlen estén tekinthetjük majd meg a szerző mindhárom színpadi művét. A „Bartók-maraton” elnevezésű, nagyszabású előadáson M. Tóth Géza egyedi rendezői koncepciójának köszönhetően egy nő „egész életútját” végigkövethetjük.
Az említett művek mellett az ezévi fesztiválprogramot nagymértékben meghatározzák Bartók hangszeres kompozíciói is.
Szintén június 19-én, a miskolci Hősök terén kerül sor a Bartók-kórusok találkozójára. Ugyanezen a napon a „Bartók-Jam” elnevezésű program zárja a fesztivált, amelyen különböző hangszeres előadók tolmácsolásában, más és más stílusban hallhatunk majd Bartók-feldolgozásokat.
A tíznapos fesztiválon számos kamarakoncertet is meghallgathatunk majd, valamennyi műsorán szerepelnek Bartók-művek is.
Az előadások mellett kiemelt hangsúlyt kap a Bartók-életmű tudományos megközelítése is. Június 11-én és 12-én kétnapos konferencia lesz „Bartók és a színpad – művészeti, bölcseleti és tudományos konferencia” címmel, június 13-tól pedig hat napon át tartó elméleti előadássorozat kezdődik, melynek címe: „A Bartók-életmű”.