Bertman a Helikon Opera előttJanáčeknek a csak különleges alkalmakkor hallható A Makropulosz-ügy című operájával lép színpadra a Bartók Plusz Operafesztivál szinte állandó fellépőjének számító moszkvai Helikon Opera társulata. A darab rendezőjével, a dalszínház igazgatójával, Dmitrij Bertmannal a fidelio.hu újságírója beszélgetett.
– Nem először érkezik a társulat Miskolcra. Milyen érzésekkel készülnek a fesztiválra?
– A Miskolci Bartók Plusz Operafesztivállal már többéves az együttműködésünk és eddig mindannyiszor siker koronázta a szereplésünket. Az egész társulat nevében mondhatom, hogy nagyon izgatottan várjuk, hogy ötödik alkalommal is Magyarországra látogassunk. Lenyűgöző a közönség és a hangulat, nem beszélve arról, hogy mióta először megkóstoltam, azóta minden vágyam egy tányér babgulyás, amit kitűnően készítenek a városban.
A fesztiválnak egész Európában híre van és még azon túl is. Nagyon meglepő volt számomra, amikor azt tapasztaltam, hogy Miskolc városa mennyire együtt lélegzik a fesztivállal. Bartók a 20. század elejének legmeghatározóbb és legbefolyásosabb alakja volt, ami a zenés színházi dramaturgiát illeti. Terveink között szerepel, hogy otthon, a moszkvai Helikon Operában is színpadra állítsuk remekművét, A kékszakállú herceg várát. Egyedülállónak tartom a fesztivál alapgondolatát, hogy a 20-21. század operaszerzőinek alkotásait időről időre Bartók nagysága mellé állítsuk.
– Janáček egy ritkán játszott darabjával érkeznek a fesztiválra. Hogyan választották ki a művet?
– Ebben az évben is a fesztivál szervezői tettek ajánlást, hogy milyen darabot hozzunk el Miskolcra. Idén a repertoárunkból Janáček: A Makropulosz -ügy című alkotására esett a választás. Janáček számos művét színpadra alkalmaztam már, köztük Kanadában A holtak háza című darabot. A Makropulosz-ügy számomra örömteli választás, mert a cseh szerző alkotása, a mű dramaturgiai pontossága minden esetben felráz és gondolkodásra késztet. Az operát bemutattuk már a pozsonyi Operaházban, idén pedig Miskolcon debütálunk vele. Külön megtiszteltetés, hogy a moszkvai előadásokat maga Gennagyij Rozsgyesztvenszkij vezényli, Miskolcon pedig legkedvesebb tanítványa, Konsztantyin Hvatinyec dirigál majd.
– Maestro Rozsgyesztvenszkij egy interjújában az Ön rendezői sokoldalúságát és zenei kvalitásait méltatta. Mit gondol erről?
– Egy rendező számára elengedhetetlen, hogy beszélje a zeneszerző nyelvét, hiszen a zenei anyag a szerzője által meghatározott. Ahhoz, hogy egy operát adekvát módon állítsunk színpadra, alaposan ismernünk kell nem csak az adott mű zenei világát, de a zeneszerző más alkotásait is. Tudnunk kell az önéletrajzát és a személyes sorsát. Csak ennek a tudásnak a birtokában lehetünk képesek dekódolni a zenei nyelvet és színpadra alkalmazni a művet.
– Mi a viszonya a bemutatásra kerülő Janáček-darabhoz?
– Minden interpretáció egyben rendezői színház is, ami természetesen nagy felelősséget helyez a rendező vállára. Ő az, aki első kézből, a zeneszerzőtől kapja a partitúrát, nyilvánvaló, hogy világlátása, erkölcsi tapasztalatai, a jelenségekhez való személyes viszonyulásai átragadnak a készülő színpadi műre. A cseh szerző operája és az annak alapját képező Karel Čapek által jegyzett irodalmi szöveg is már az első pillanatban magával ragadott. Fantasztikus szüzsé az élet értelméről és céljáról. A műben megelevenedik az öröklét iránti vágyakozás annak minden negatívumával és kérdőjelével. Felmerül a kérdés, ha egyszer megkapnánk ezt a lehetőséget, tudnánk-e vele helyesen élni és maradna-e értelme az életünknek?
Helikon: társulat és repertoár
A moszkvai Helikon Opera társulatának előadásait az újszerűség jellemzi. A hagyományostól eltérő, ugyanakkor a szerzők eredeti elképzeléseit tiszteletben tartó, elgondolkodtató és sok esetben meghökkentő produkcióikhoz mindig remek vokális és színészi teljesítmény párosul.
A Csajkovszkij Konzervatórium közelében lévő Helikon Opera egyike az orosz főváros legizgalmasabb és leglátogatottabb színházainak. Előadásaik száma évadonként meghaladja a kétszázat, repertoárjuk pedig több mint 75 produkcióból áll. Ezek között ugyanúgy megtalálhatóak Mozart, Verdi és az orosz klasszikusok művei, mint 20. századi darabok és ősbemutatók.
A Helikon Opera alapítója az akkor mindössze 23 éves Dmitrij Bertman volt. A mai napig ő a színház igazgatója, illetve művészeti vezetője, és a társulat létrehozása óta már több mint száz produkció fűződik a nevéhez.
Miskolc és A Helikon
A moszkvai Helikon Opera 2005-ben Bellini Normájával mutatkozott be a Bartók Plusz Operafesztiválon. Előadásukban láthatták már Giordano alig ismert Szibéria című operáját, az orosz operajátszás emblematikus darabját, a Borisz Godunovot, és az 1930-as években botrányt kiváltó Sosztakovics alkotást, a Kisvárosi Lady Macbeth-et. A Helikon mutatta be Miskolcon Alban Berg Lulu című művét, Rimszkij-Korszakov Mozart és Salierijét, valamint Mozart Apolló és Jácint című darabját is. Ugyancsak Bertmann rendezte az Észt Nemzeti Opera fesztiváli bemutatóját, Erkki-Sven Tüür: Wallenberg című kortárs operáját is. A Moszkvai Helikon utoljára 2011-ben járt az operafesztiválon, a szentpétervári Marinszkij Színházzal közös Verdi-produkcióval, a Nabuccóval.
A fidelio.hu cikke nyomán (eredeti cikk »)
