Ajtony Csaba karmester, zeneszerzőA bécsi Közép-Európai Kamarazenekar (Mitteleuropäisches Kammerorchester) Sztravinszkij, Enescu és Schönberg egy-egy darabját is játssza az operafesztiválon – de, ahogy Ajtony Csaba karmester fogalmazott, minden mű Bartókot járja körül.
Ajtony Csaba zongoraművész, zeneszerző, karmester, a UVic Symphony (University of Victoria, Kanada) zeneigazgatója már másodszor lép fel Miskolcon ebben az évben. Szavai szerint majdnem színtiszta véletlen, hogy így alakult.
– Februárban a Miskolci Szimfonikus Zenekarral dolgoztam, a Mozgásból szőtt ária című darabom ősbemutatójára készültünk. Ekkor beszélgettünk az operafesztivál vezetőségével, és kiderült: a Közép-Európai Kamarazenekarral van egy olyan tervünk, ami éppen beleillik a fesztivál programjába – foglalta össze röviden az előzményeket a karmester.
A Közép-Európai Kamarazenekart azzal az alapító gondolattal hívta életre 2005-ben, volt bécsi egyetemistákból Ajtony Csaba, hogy feldolgozzák a térség zenei tradícióit. Bartók Béla pedig a közép-európai népzene nagy gyűjtője és „felhasználója” volt. Ha innen nézzük, akkor viszont már szinte törvényszerűnek tűnik, hogy találkozzanak a kamarazenekar és a fesztivál útjai. Ez a produkció azonban egy kissé eltér arról, amit megszokhattunk a zenekartól.
– A hagyományosnak tekinthető, inkább a romantikán alapuló tervezés helyett mi a jelenkorból kiindulva szeretnénk feldolgozni a térség zenéjét. Így a műsorunk magja mindig kortárs, ahhoz választunk darabokat a régi, tradicionális programból. Ezen az estén viszont nem hangzik el kortárs darab. Mindegyik mű Bartókot járja körül, és azok szólalnak meg, akik kortársai voltak. Akikre hatott, akik hatottak rá. Így a zenei gondolatok szenzációsan izgalmas oda-vissza áramlása is nyomon követhető lesz – mondta a koncepcióról Ajtony Csaba.
Valóban egészen különleges háló szövődik a magyar, román, orosz és osztrák szerző műveiből. Például a Bartókkal egy évben született George Enescu: Kamarakoncert című művét játsszák, Bartóktól pedig a Román népi táncokat. A kis trükkje az ennek az összeállításnak, hívta fel a figyelmet a karmester, hogy amíg Bartók azt vizsgálta, hogyan illeszkedik ez a zene a magyar népdal hagyományos struktúrájába – addig Enescu a francia hagyományba illesztve dolgozta fel ugyanazt.
– Ehhez párosul két sarokmű. Igor Sztravinszkij: Dumbarton Oaks, valamint Arnold Schönberg: I. Kamaraszimfónia című darabja. Utóbbi bemutatója hatalmas botrányt szült annak idején, ugyanis pontosan a küszöbén van annak, hogy szétrobbantsa a klasszikus zenei világot, ahol még lehet érezni a harmóniák vonzását. Sztravinszkij concertója pedig kommentár ehhez az egészhez – a közép-kelet európai tradíció madártávlatból. Már az amerikai kontinensen íródott, jazzes, mondhatni hollywoodi színezettel – ismertette.
Lejegyezte: Csörnök Mariann
