Kesselyák Gergely fesztiváligazgató a nyertes szerzővel, Mátyássy SzabolccsalScaevola című operájával Mátyássy Szabolcs zeneszerző nyerte meg „A jövő kulcsa” 2016 operaíró versenyt. A darabot jövőre bemutatja a Bartók Plusz Operafesztivál – jelentette be Kesselyák Gergely fesztiváligazgató a Zeneakadémia Solti termében 2016. december 13-án, kedden este megrendezett döntőt követően.
A Bartók Plusz Operafesztivál operaíró versenyének döntőjében a közönség négy operából hallhatott az egyes művekre jellemző részleteket.
Jan Jirásek: R.U.R. – Rossum's Universal Robots (librettó: Karl Čapek drámája alapján Jan Schmid), Szilágyi Miklós–Horváth György Tibor: La Prima Donna, Lendvai Péter: Tarot mese (librettó: Kardos Tünde) és Mátyássy Szabolcs: Scaevola (librettó: Jánik László) című művét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem magánének szakos hallgatóinak előadásában, Almási-Tóth András rendezésében, Rákay Tamás és Safranek Zita látványtervei szerint kerültek színre. Az esten az Á la cARTe kórus működött közre, az est zongorakísérője Sándor Szabolcs volt.
Az operaíró verseny zsűrije
Az ellhangzott műveket nemzetközi zsűri értékelte, amelynek tagjai Kesselyák Gergely, a Bartók Plusz Operafesztivál művészeti igazgatója; Fekete Gyula zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettese; Alekszej Ribnyikov orosz zeneszerző; Girolamo Deraco olasz zeneszerző, Bubo Damen producer, Philip de la Croix, a Musica Prima by Classic 360 igazgatója és Bruno Berger-Gorski német operarendező voltak, akik Mátyássy Szabolcs: Scaevola című művét hirdették ki a verseny győztesének.
A Bartók Plusz Operafesztivál operaíró versenyének történetében ez lesz az első darab, amelyet scenírozva, zenekari kísérettel láthat majd a közönség a 2017. június 16–25. közötti fesztiválon, Miskolcon.
Mátyássy Szabolcs zeneszerző:
(...) Engem nagyon inspirált, hogy a pályázati kiírás szerint úgynevezett „népoperákat” várnak. Fontosnak tartom, hogy a nézőkhöz eljuttassuk a gondolatot, hogy a kortárs zene nem feltétlenül nehezen értelmezhető, nehezen kódolható szeriális vagy dodekafón zenét jelenthet, hanem esetleg könnyebben befogadható muzsikát is. Amiből természetesen nem következik, hogy a szerző valamilyen lekönnyített stílusgyakorlatot ír. Az operám szólistás részeit alapvetően tonális zene jellemzi, és zárt számok, áriák, duettek, tercetteket hangzanak el benne. Azt a hagyományt is megőriztem, hogy a történetmesélés recitativo-jellegű zenékben valósul meg, az áriáknál pedig inkább az érzelmeken van a hangsúly. Remélem, hogy olyan visszaidézhető dallamok születtek, amiket az emberek akár dúdolhatnak is magukban. (...)
Interjúnk a zeneszerzővel » a december 13-i döntő előtt készült.
