Kodály Zoltán zeneszerzői életművének kettős csúcsa a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum. Mindkét mű elhangzik június 16-án este a Bartók Plusz Operafesztivál nyitó hangversenyén. Nem véletlen, hogy Kodály-művek bemutatásával kezd a zenei rendezvény, hisz csakúgy mint tavaly, amikor a Bartók-évforduló megünneplésében vállalt jelentős szerepet, az idén a Kodály-emlékév méltó megünneplését tűzte ki célul. (Hegyi Erika – Észak-Magyarország, 2017. 05. 20.)
A halhatatlan zeneszerző, világhírű zenepedagógus és népzenekutató két oratorikus műve mellett ősbemutatóra is várják a közönséget a szervezők a fesztivál első napján: Fekete Gyula Csellóversenye is felcsendül, melyet Kodály Zoltán emlékére írt, és a miskolci operafesztiválnak ajánlott. A nyitókoncertet Bogányi Tibor, a Pannon Filharmonikusok vezető karmestere dirigálja.
Merész vállalkozás
– A tavalyi fesztiválon is a Pannon Filharmonikusok játszottak azon a nagyon különleges estén, amikor Bartók Béla mindhárom színpadi művét láthatta a közönség. Akkor azonban nem én vezényeltem. Így most külön öröm számomra, hogy én dirigálhatom a fesztivál nyitóhangversenyén a saját zenekaromat; ha a szabad így fogalmaznom – mondta lapunknak Bogányi Tibor. – De nemcsak a felkérésnek örültünk, hanem a programnak is. Korábban nem is gondoltam, hogy Kodály két oratorikus művét el lehet játszani egy estén. Merész vállalkozás, de logikus is – fogalmazott a karmester. – A Psalmus Hungaricus Buda, Pest és Óbuda egyesítésének az 50. évfordulójára íródott, a Budavári Te Deum pedig Budavár visszafoglalásának 250. évfordulójára. Akkoriban Kodály volt az egyik legjelentősebb zeneszerző. Mindkét mű különlegessége, hogy előbukkan bennük a népi vonás, a magyar népzene. Kodály épp erről volt híres, hogy becsempészte a koncerttermekbe a népzenét, ami addig nem nagyon volt szokás. Esetleg Haydnnél vagy Beethovennél volt fellelhető egy-egy parasztos motívum, de hogy az egész zeneművet áthassa a magyar népzene kvártépítkezése, pentatonizmusa, ez akkoriban egyedülálló volt. Talán a mai napig is egyedülálló, ezért vezénylem nagy szeretettel mindkét művet, melyeket külföldön is többször dirigáltam már, és mindenütt nagy sikert arattak – fogalmazott Bogányi Tibor.
Fantasztikus zene
Hangsúlyozta: a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum fantasztikus zene és mondanivalójuk ma is aktuális. Előbbi impozáns felépítésbeli tömörsége, bensősége és letisztult zenei lényege miatt különleges. A Budavári Te Deum pedig olyan pátoszsikollyal indul, és Kodály olyan kettős fúgát komponált bele, ami zeneszerzői munkásságának a csúcsát jelenti.
– Ilyen zenét lélekemelő hallgatni – tette hozzá lelkesen a karmester, majd felhívta a figyelmet a Pannon Filharmonikusokra is. Mint fogalmazott, Magyarország egyik legjelentősebb együtteséről van szó, mely nemzetközi elismertségnek is örvend, és ereje teljében érkezik Miskolcra.
– Aki eljön a hangversenyre, arról is képet kaphat, hogy nálunk, Pécsen milyen munka folyik – jegyezte meg Bogányi Tibor.
Szerencsés egybeesés
A két Kodály-mű között Fekete Gyula Csellóversenye csendül majd fel. A zeneszerzőtől megtudtuk: bár művét Kodály Zoltán emlékére írta, de nem lelhetők fel benne kodályi vagy népzenei motívumok. A zeneszerző előtt úgy tiszteleg, hogy a csellót választotta szólóhangszerként. Mégpedig azért, mert kevesen tudják, de Kodály Zoltán zenész is volt, és csellón játszott.
– Szerencsés egybeesésről van egyébként szó. Terveztem, hogy csellóra komponálok egy művet, amikor Kesselyák Gergely fesztiváligazgató megkeresett az ötletével: írjak egy művet a nyitóhangversenyre. Ez aztán rögtön felerősítette bennem, hogy a versenyműnek meg kell születnie – mesélte Fekete Gyula.
Vázolta: szokványos, háromtételes darabról van szó. A középső a lassú tétel, az utolsó tánctétel, tehát valamennyire követi a tradíciókat. Művének szólistája Baranyai Barnabás lesz, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mesterszakos hallgatója, és az elmúlt évben Junior Prima Díjat kapott, mely a legtehetségesebb ifjú zenészeknek jár.
A zeneszerző hozzáfűzte: nagyon fontosnak tartja Kesselyák Gergely munkásságát, mivel ösztönzi új magyar operák írását, ez pedig a magyar operairodalom számára rendkívül fontos.
