Téltánc címmel jótékonysági előadást rendez a Bartók Plusz Operafesztivál a Miskolci Balett közreműködésével 2017. december 8-án, pénteken este 17.30-tól, a Miskolci Nemzeti Színházban. Az előadást a koraszülöttek és újszülöttek mentésével, szállításával foglalkozó „Segíts élni” Alapítványnak ajánlja a fesztivál. A produkcióról Kozma Attilával, az est koreográfusával, a Miskolci Balett művészeti vezetőjével az Észak-Magyarország újságírója, Pap Gyula beszélgetett.
Milyen program keretében készül az előadás és milyen jótékonyságról van szó?
Az előadás a Bartók Plusz Operafesztivál hat koncertből álló adventi előadássorozatának egyik állomása, amelynek bevételéből a miskolci „Segíts élni” Alapítványt támogatják. A Miskolci Balett produkciója a színház előtt – a nyári fesztiválhoz hasonlóan – Utcatánccal nyílik, majd a program a Nagyszínházban folytatódik Arnold Schönberg: Megdicsőült éj és Richard Strauss: Metamorfózisok című zeneművére alkotott koreográfiával. Ez utóbbi azért is különleges, mert a Strauss család általában nem engedélyezi a Metamorfózisok színpadi változatát. Koncertszerűen igen, viszont dramatizált formában nem előadható a mű. Ezért rendkívül nagy megtiszteltetés a Bartók Plusz Operafesztivál, a Miskolci Nemzeti Színház és a Miskolci Balett számára, hogy a Strauss család erre az egy alkalomra megadta az engedélyt. Hangsúlyozom: ezt a lehetőséget még egyetlen balettegyüttes sem kapta meg!
Mióta zajlanak a próbák, kik a közreműködők, milyen kihívást jelent a modern zenei alap?
Közel egy hónapja próbálunk. Mindkét darab érdekes, különösen a Schönberg, aki ezzel a művével búcsúzik a romantikától. Népszerű darab, az összes egyéb kompozíciójánál gyakrabban játsszák. Egy Richard Dehmel vers ihlette, furcsán megkomponált harminc perces alkotás: két monológ, egy nőé és egy férfié. Ezt nem könnyű úgy megszerkeszteni, hogy ne legyen didaktikus, ne legyen szájbarágós, viszont a valós belső érzések sorozatát ábrázolja. Ráadásul olvastam egy kiváló elemzést Selmeczi György zeneszerző tollából arról, hogy mennyire tisztán szabad csak Schönberg zenéjére fogalmazni, ha az felkerül a mozgás nyelvezetével színpadra. A Metamorfózisok pedig azért nagyszerű kihívás, mert még soha nem került balettszínpadra.
A Bartók Plusz Operafesztivál választotta a zeneműveket. A fesztivál erős nemzetközi rangja és híre pedig sokat segített a Strauss-darab megszerzésében: szerdán este elment a kérvény, és mindenki meglepetésére péntek reggel már itt volt az engedély a családtól. A Bartók Plusz művészeti vezetője, Kesselyák Gergely az előadó kiválasztásánál határozottan ragaszkodott a Miskolci Baletthez. Tartunk már ott, hogy ezeket a kiválasztott műveket a nagyszínpadon adjuk elő.
Kik a közreműködők, kik vesznek rész az előadásban?
Az est zenei közreműködője a Budafoki Dohnányi Zenekar tagjaiból álló kamaraegyüttes. Különleges darabokról van szó, ritka az a kamaraegyüttes, amelyik ismeri, és jól el tudja játszani. A Miskolci Balett számára rendkívül megtisztelő egy ilyen rangos együttessel együtt dolgozni. Karmesterünk Cser Ádám, aki sok segítséget nyújt a zene és a mozgás tempóinak összehangolásában.
Hogy fogadták a balett-táncosok az új kihívást?
A táncosok nagyon szeretik ezt a munkát, rendkívül intenzíven vesznek részt benne. Öröm számomra, hogy ez a csapat mindig tud újat és újat mutatni, tud lelkesedni a különböző stílusú munkákért. A Téltánc egy olyan előadás lesz, amely mind a vájtfülűeket, mind pedig a táncot szerető közönséget igyekszik maradéktalanul kielégíteni. A Schönberg-darab két főszerepét Mohai Cintia és Dragos Dániel táncolja. A nagyszínpadon két ember... Azért ez egy borzasztóan nehéz feladat. A Strauss-darab, a Metamorfózisok egy erdőben játszódik, az európai kultúrkör egy vonalát fogjuk színpadra vinni. Zeke Edit gyönyörű és izgalmas díszleteket tervezett hozzá.
További tervek az előadásokkal?
A darabok utóéletével a munkának ebben a szakaszában még nem foglalkozunk. Meglátjuk, hogy repertoáron maradnak-e, de ez még korai kérdés. A Miskolci Balett hosszú évek óta igyekszik elnyerni a közönség kegyeit olyan előadásokkal, mint a Rómeó és Júlia, A nagy Gatsby, az Anna Karenina vagy most a Casablanca. Nemrégiben a Sissy-fesztiválon, a Bethlen téri színházban kiemelték, hogy az együttes milyen hihetetlenül erős a színpadon: nem csak tánctechnikában, hanem előadóművészi szempontból is. Erre alapozzuk a mostani munkát is. Rengeteg dolgunk van, de nagyon komolyan koncentrálunk erre a feladatra, erre a – különösen a Strauss-darab esetében – óriási kihívásra.
(2017. 12. 04., Észak-Magyarország – Pap Gyula)