Ha az opera ruha lenne, minden bizonnyal valami nagyon exkluzív anyagból készülne, letisztult vonalak jellemeznék, és számos izgalmas, ám mégsem harsány színben pompázna. Miskolc idén is elegáns köntösbe öltözik, s hangversenyekkel, kortárs operákkal, ősbemutatókkal, neves hazai és külföldi fellépőkkel várja az érdeklődőket a Bartók Plusz Operafesztivál keretében. A június 8. és 17. között megrendezendő rendezvénysorozatról Kesselyák Gergely fesztiváligazgatóval beszélgettünk. (2018/03. – Pesti Műsor – Jónás Ágnes)
A Bartók Plusz Operafesztivált ma már senkinek nem kell bemutatni, de hogyan újítható meg ez a brand évről évre?
Kesselyák Gergely (K. G.): Fesztiválunk erőtejesen halad afelé, hogy a környező színházi társulatok műveiből válogató, vendégjátékokat felsoroltató fesztiválból egyfajta iránymutató fesztivállá váljon, olyanná, amely egyaránt ápolja és nagyszabású produkciók formájában évről évre a világ elé tárja a bartóki színpadi zenei művek örökségét. A Bartók Plusz Operafesztiválnak három olyan fő pillére van, amely unikumnak számít a világon: minden évben egyetlen este alatt mutatunk be három Bartók-színpadi művet (A kékszakállú herceg vára, A csodálatos mandarin, A fából faragott királyfi), a második a 2012-ben útjára indított Ezrek operája névre keresztelt eseménysorozat, amikor egy-egy előadást „kiviszünk az utcára”, valamint az operaíró verseny, melyet kétévente hirdetünk meg. Utóbbival arra sarkalljuk a pályázókat, hogy keresgéljék azokat az új műfajokat, amelyek a musical és a mai kortárs opera között megtalálhatják azt a harmadik utat, amely újra egyesíteni tudja az operák iránt támasztott magas kulturális elvárásokat, és megtalálja a hangot a szélesebb közönségréteggel is.
Hogy látja, változott a fesztivál hatására a közönség operához fűződő viszonya?
K. G.: Az opera népszerűsége az elmúlt években jelentősen nőtt, az operaíró versennyel is elindult valami, kezd elharapódzni a komponálási kedv, azonban a siker nem csak a Bartók Plusz Operafesztiválnak tulajdonítható, bár tény, hogy közrejátszott abban, hogy az opera műfaját ma egyre többen favorizálják. A népszerűsítésben jelentős szerepe volt többek között a Magyar Állami Operaháznak, az M5 csatornának és a Virtuózok komolyzenei tehetségkutatónak (a műsor elképesztő nézettségre tett szert, több kereskedelmi műsort lekörözött), és számos olyan próbálkozás van még, amelynek szervezői és közreműködői komolyan hisznek abban, hogy a közönség nem kapcsol el azonnal, ha magas kultúrát lát-hall a televízióban.
Hogy alakul az idei műsor és milyen új elemek kapnak helyet a programban?
K. G.: Meghívtuk Michal Znaniecki lengyel rendezőt, hogy állítsa színpadra a Bartók-„trilógiát”. 2016-ban ő állította a Magyar Állami Operaház színpadára Kodály Zoltán Székely fonóját, s kétségkívül van valami különleges antennája a magyar népzenénkre. A fesztiválon A kékszakállú herceg várának két énekese Bakonyi Marcell és Szántó Andrea lesznek, Cser Ádám vezényel. Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulója alkalmából először látható Magyarországon Raymond J. Lustig és Matthew Doherty Semmelweis című, már-már musical felé kacsingató, Semmelweis életéről szóló operája Boross Martin rendezésében június 9-én. Gastón Solnicki Kékszakállú című filmjének is a fesztivál keretében lesz a magyarországi premierje – az alkotás 2016-ban a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének díját nyerte el a Velence Filmfesztiválon. Szintén ősbemutató a Teatro Coccia di Novara vendégjátéka, Marco Taralli La Rivale című, Maria Callas életéről szóló darabja, melyben Tiziana Fabbricini ikonikus olasz énekesnő alakítja az egyik főszerepet. Minden évben keresünk olyan 1900 után íródott művet, amely reményeink szerint megtalálja a közönséghez a hangot, és egy bizonyos idő elteltével népszerűvé válhat, ilyen Szergej Prokofjev A három narancs szerelmese című, tréfával és iróniával átszőtt operája is, melyet a Zágrábi Nemzeti Színház előadásában láthat a közönség. A társulat korábban is erős energiájú darabokat hozott, és nagyon örülök, hogy néhány év szünet után újra velünk lesznek. Az Ezrek operája keretében június 16-án az Avas kilátónál debütál a Bartók Plusz Operafesztivál saját produkciója, a RockGiovanni – Mozart Don Giovannijából Szűts Apor, a Virtuózok felfedezettje készített operaátiratot, a darabot az orosz színházi hagyományokból kiinduló ukrán Vlad Troickij állítja színpadra. A rendezővel régóta szerettünk volna egy közös operakalandban részt venni, ugyanis rendezéseit egyedi látásmód jellemzi, a tehetség és az ős-zseni ott buzog benne, teljesen leveti a konvenció határait, mindenféle zenei effektet és elektronikus hatást beenged a katarzis érdekében. Azt remélem, hogy a RockGiovanni is egy elementáris hatású produkció lesz. Nem hiszem, hogy szentségtörést követünk el, ugyanis Mozart szerintem minden ilyen disznóságban benne lenne, ha élne.
Ha már rock, akkor talán említésre méltó még a Szörényi-Bródy szerzőpáros István, a király című rockoperájának koncertváltozata is, melyet a Miskolc Nemzeti Színház Nagyszínházában élvezhet a nagyérdemű június 11-én.
K. G.: A művet sokan, sokféleképpen feldolgozták már, most a rockopera bemutatójának 35. évfordulóján immár hangverseny-előadáson, valódi klasszikusként jelenik meg a Bartók Plusz színpadán a Bartók Plusz Operafesztivál és a Zikkurat Színpadi Ügynökség közös produkciójaként. Ezen kívül Selmeczi György három rövidebb előadást hoz a Rákóczi-ház galériájára Ős-operák címmel: a Szent Márton-játékot, a Szent Jakab-játékot és Az ördög menyasszonyát. Üde színfolt lesz a fesztiválon Bősze Ádám zenei stand-up estje, kiállítás is nyílik Kékszakállú 100 címmel, a tíz nap alatt számos utcai program is várja az érdeklődőket, a záró gálán fellép a Pannon Filharmonikusok Bogányi Tibor vezényletével, Sümegi Eszter közreműködésével, vagyis nagyon színes a műsorpaletta idén is – bízunk benne, hogy mindenki megtalálja a neki tetsző programot.
