Kesselyák Gergely, a Bartók Plusz Operafesztivál művészeti igazgatójaMárciusban meghirdették a Bartók Plusz Operafesztivál idei programját. Kesselyák Gergelyt, a fesztivál művészeti igazgatóját kérdeztük a tíznapos zeneünnep meglepetéseiről. (2018. 04. 07. – Észak-Magyarország – Hegyi Erika)
Amikor összeállították az idei programot, mi volt a koncepció?
Hét éve tűzzel-vassal, minden eszközzel keressük a modern népopera darabjait, lehetőségeit, útjait. Egyrészt a már megírt műveket próbáljuk bemutatni a közönségnek, másrészt arra ösztönözzük a szerzőket, hogy dobják el azt a bő 100 éves gyakorlatot, hogy a komolyzene valami elvont dolog, amit csak a vájtfülűek érthetnek meg. Térjenek vissza ahhoz az örökséghez, amit mi Mozart, Verdi és Puccini örökségeként fémjelzünk. Szeretnénk, ha a szerzők újra megtalálnák a hangot saját koruk közönségével, és ezzel az opera műfaját újra sokak számára élvezetessé tennék. Már hét éve, hogy ezen dolgozunk. Valójában már 2011-ben megéreztük, hogy ez világtrend lesz, és a zeneszerzők elkezdenek, fogalmazzunk így, „szép operákat” írni. Ez megtörtént, persze nem miattunk, ez törvényszerű változás volt. Arra azonban nagyon büszkék lehetünk, hogy mi már akkor a kezdeményezés élére álltunk és szócsövévé váltunk, amikor az még csak csírájában látszott.
A programhirdető sajtótájékoztatón említette, a fesztivál egyik fontos alappillére az Ezrek operája. Az idén a sorozaton belül, milyen produkcióra várják a közönséget?
Azt hiszem, a közönség szívét melengeti, amikor azt hallja, Ezrek operája. Ez a sorozat úgy nyit a közönség felé, hogy a város adta díszletek közé visz egy-egy klasszikus operát. De nem ám leegyszerűsített formában, hanem megaprodukcióként. Az emberek vevők a minőségre, vevők a magaskultúrára, ha a magaskultúra úgy csomagolja be a mondanivalóját, hogy az hozzájuk szóljon. Idén Miskolc egyik nevezetessége, az Avasi kilátó lesz a helyszínünk. Egy nemzetközi sztárrendezőt kértünk fel a rendezésre, Vlad Troickijt, akinek a munkáját, Korngold: A halott város című operáját már láthatta a fesztivál közönsége. Nyolc-tíz lehetséges helyszínt jártunk be vele egy másfél napos Miskolc-túra keretében, de amikor megállt az Avasi kilátó alatt, azt mondta, ne menjünk máshová, mert ez a tökéletes helyszín.
A produkció Mozart-Szüts Apor: RockGiovanni. Mit takar ez a cím, hogy RockGiovanni? Mozart Don Giovanni című operája rockosítva?
Amikor 2000-ben a Diósgyőri várban vezényeltem a Don Giovannit, akkor azt kérte a rendező, Kovalik Balázs, hogy a vacsorajelenet alatt ne az eredeti partitúra szerinti fúvósok játsszanak, hanem egy rockzenekar, Don Giovanni jövőbe látó szimbólumaként. Akkor ez nem jött létre, mert egy rockzenekar ugyan vállalta a fellépést, de az utolsó pillanatban voltunk, és a főpróbán kiderült, hogy a hangosítással nagyon sok gond van, amit már nem tudtunk megoldani. Ez a kísérlet azóta is nagyon izgatta a szakmai fantáziámat, arra gondoltam, a közönségnek bizonyára nagyon fog tetszeni. Örülök, hogy létrejön az előadás, mert most kiderülhet, a világ legjobb rockere Amadeus Mozart volt. Szüts Aport kértem fel, hogy mindezt átgondolva írja át a művet. Nem gépies átírás történt, hanem a darab áthangszerelése dramaturgiai átgondolás mentén. Az énekszólamokat sem írta át a zeneszerző. Úgy gondolom, ha Mozart élne, nemhogy haragudna ezért, hanem ő lenne az első, aki az efféle kísérletezésekbe belemenne, és ki akarná próbálni, hogy a modern hangszerek mit tudnak. Az ő zenéje egyébként tökéletesen alkalmas a rockosításra. A mozarti zenekar nagy szimfonikus zenekarrá egészül ki, csatlakozik hozzájuk egy rockcsapat, és Apor elektronikus effekteket is használ. Bolgár szopránénekessel, a kedvelt mexikói tenorunkkal, Hector Lopez Mendozával és sok-sok, külföldön éneklő magyar művésszel érkezik Miskolcra a RockGiovanni.
Az idén újra különleges lesz a Bartók-est, hiszen a zeneszerző három színpadi művét egy előadás keretében láthatja-hallhatja a közönség. Milyen előadásra számíthatunk?
Az emberek vevők a minőségre, vevők a magaskultúrára, ha a magaskultúra úgy csomagolja be a mondanivalóját, hogy az hozzájuk szóljon.
A rendező Michał Znaniecki, az operavilág befutott rendezője. Alig tudtuk elkapni még egy megbeszélésre sem. Végül Pozsonyban sikerült vele találkozni, ahol épp átutazóban volt, hiszen egy világjáró rendező. Tavaly az ő rendezésében láttuk a fesztiválon Kodály Székely fonóját. Az a produkció az Operaház számára készült, nagy vitát váltott ki, de én azoknak a pártján voltam, akik csodálatosnak tartották az előadást. Znaniecki lengyel rendezőként valamit nagyon megérez belőlünk, magyarokból, úgyhogy minden esély megvan arra, hogy Bartók műveiből is egészen különleges, világszínvonalú produkciót készít. Az opera-előadás énekeseit közösen választottuk ki. Több lehetőséget javasoltam, a művészekről fotókat, videofelvételeket néztünk, és azok alapján döntöttünk. A kékszakállú herceg vára Juditjának szerepére Szántó Andreát hívtuk meg, aki előkelő helyet foglal el a világ operaénekesei között. Bakonyi Marcell, akit már többször próbáltunk Miskolcra csábítani, és most végre sikerült, Kékszakállút alakítja. A csodálatos mandarint és A fából faragott királyfit a Kielcei Táncszínház művészei adják elő. Őket a rendező választotta, mert olyan társulatot szerettünk volna, akikkel gördülékenyen tud dolgozni. Nagy örömünkre, máris van érdeklődés az előadás iránt külföldön is. A két évvel ezelőtti Bartók-maratonnak is nagyon nagy szakmai visszhangja volt, több helyre hívták volna az előadást, de az annyira egyedi volt, hogy még egyszer nem tudtuk létrehozni, már csak a költségvetése miatt sem. Azonban ráirányította a figyelmet a fesztiválra. A mostani 3 Bartókot azonban bárhol elő lehet majd adni, így reméljük, más országokban is be tudjuk mutatni.
Száz évvel ezelőtt mutatták be először A kékszakállú herceg várát. A fesztivál hogyan ünnepli az évfordulót?
Nálunk 18 éve Bartók-év, és 18 éve Kékszakállú-év van. De idén a Herman Ottó Múzeummal, a Miskolci Galériával és a Havas Művészeti Ügynökséggel együttműködésben kiírtunk egy képzőművészeti pályázatot is, melynek témája a Kékszakállú. Az opera kapcsán készült alkotásokat várjuk a művészektől. Az előzsűrizés után a képeket a fesztivál ideje alatt lehet megtekinteni. Szintén az évforduló kapcsán hívtuk meg Miskolcra Gastón Solnicki Kékszakállú című filmjét, ami a 2016-os Velencei Filmfesztiválon a filmkritikusok díját nyerte el. Meghívtuk a rendezőt is, aki fantasztikus művész, és talán a későbbiekben egy színházi produkcióra is felkérjük.
Az operaíró verseny is évek óta védjegye a Bartók Plusz Operafesztiválnak. Ez is folytatódik?
Tulajdonképpen az operaíró verseny a fesztivál harmadik pillére. 2011-ben tettük közzé az első felhívást, hogy a világ zeneszerzői hozzák létre azt az új műfajt, ami a mai musical sikerét képes beleoltani az operai hagyományokba. Mi ebben hiszünk, erre példákat mutatunk, és azt gondolom, hogy a kezdeményezésünkből hosszú távon nagyon fontos zenetörténeti lépés kerekedhet ki. Az operaíró verseny hét éve, kétéves ciklusokban jelentkezik. Az idén épp egy köztes ciklus van, télen rendezzük a válogatót, és a 2019-es fesztiválon találkozhat a közönség az idei operaíró verseny győztes művével.
A fesztivál külső programjainak is nagy sikerük van minden évben. Az idén milyen előadásokkal készülnek?
Szlogenünk, hogy az „opera legyen mindenkié”, ennek jegyében ezen a színpadon is hallgathatnak operát, de aki másféle muzsikára kíváncsi, délutánonként annak is színvonalas szórakozást nyújtanak az ingyenes szabadtéri előadások. A pontos programot május végén ismerheti meg a közönség. A színházi produkciókra viszont már megkezdődött a jegyárusítás, sőt egyes előadásainkra április 18-áig 40 százalékos kedvezménnyel lehet jegyet váltani. Érdemes az akciónkat kihasználni.
