Január 2019  << >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
   1  2  3  4  5  6
  7  8  910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   

Ez következik

bosze webBősze ÁdámA Bartók Plusz Operafesztivál koncertjeinek látogatói már kaptak ízelítőt abból, hogyan mesél Bősze Ádám a zenéről és a zeneszerzőkről érdekes, olykor mosolyra fakasztó vagy épp kifejezetten poénra kihegyezett történeteket. Aztán jöhet a zene. A #szeretnekahallgatók című est ezekből a konferálásokból építkezik – nem kis csavarral.

– Az Operafesztivál.hu programnaptárában a „próza” kategóriába sorolva találjuk meg Bősze Ádám június 15-ei zenei stand-up estjét. Melyik az igaz? A próza vagy a „zenei”?

– Mindkettő. Ez egy közel másfél órás, csak szövegből álló szórakoztató műsor, aminek az a célja, mint általában a stand-upnak: hogy nevettessen. A témája viszont zenei, hiszen ahhoz értek, így a műsor is zömében az elmúlt tíz évben koncerteken, illetve a Bartók Rádió műsoraiban elhangzott konferálások szövegeiből állt össze.

– A Bartók Plusz közönsége is hallotta már jó néhányszor konferálni az elmúlt években. Mennyire kapnak mást azok, akik jegyet váltanak az estjére?

– Bízom benne, hogy a legelszántabb koncertjáróknak és rádióhallgatóknak is tudok újat mondani. A tavaly nyári premier idején úgy terveztem, hogy mire újra eljön az operafesztivál ideje, egy egészen új programmal lepem meg az itteni, nagyon fogékony és nyitott közönséget. Most viszont sajnálnám, ha pont a Bartók Plusz nézői nem hallanák az első estemet, ezért azt hozom el, viszont készülök egy-két olyan történettel, ami itt fog debütálni.

– Másfélóra szórakoztató szövegnek stílusában is másnak kell lennie, mint a konferálásnak, amikor a zenéé a főszerep, és a két mű közötti szünetet kell érdekessé tenni!

– Hasonlítani fog ahhoz, amit eddig hallottak tőlem, de itt nyilván minden történetet szkeccsre kell megírni, lazább egy kicsit a stílus. Közvetlenebb lehet a kapcsolat a közönséggel, jobban be tudom vonni a műsorba őket. Színesítésként lesznek videóbejátszások, néhány jól sikerült baki tőlem. De ez is én vagyok. És ez még én vagyok. Így, ha valakinek tetszik a konferálásaim humora, annak jó dolga lesz. Akinek nem tetszik, annak fölös pénzkidobás, hogy eljöjjön szánakozni...

– Nehéz elhinni, hogy valóban nem hallhatunk majd közben zenét!

– Eddig mindig a helyzethez kellett igazítanom a konferálást. A rádióban megmondják, mennyi időm van, a koncerten addig kell beszélnem, amíg átrendezik a színpadot. Ezért amikor eszembe jutott, hogy kellene valami ilyesmi műsort csinálni, rögtön eldöntöttem: nem lesz benne zene, amihez alkalmazkodni kell, az biztos!

– Hallhattunk már valakitől hasonló stand-upot?

– Victor Borge dán komikus és zongoraművész, Dudley Moore brit komikus és zongorista, róluk tudom, hogy volt komolyzenei stand-upjuk, de mindketten zongoráztak is közben. Zenei stand-up zene nélkül – ilyenről még nem hallottam.

– Az eddigi előadások azt bizonyítják, hogy ezt is sokan szeretik.

– Meglepően jó volt a fogadtatás! Ez klubműfaj, ezért a tavalyi premieren, a Kaposfesten 50-100 fős közönséggel terveztünk. Aztán akkora volt az érdeklődés, hogy helyszínt kellett váltani, és a 450 fős teremben is teltház lett. Máshol is hasonlóan nagy az érdeklődés, mindenképp nagyobb, mint gondoltam volna.

– Akkor igaz az est címe: #szeretnekahallgatók!

– Nagyon fontos a címben az a kettős kereszt! Ez ugyanis éppen arra utal, hogy a Bartók Rádió hallgatói közül sokan nem szeretnek. Gyakran kapok ledorongoló e-mailt, sms-t műsor közben. Nem arról beszélek, amikor segítő szándékkal leírják, hogy valamit nem jól mondtam, mert azt megköszönöm és javítom. A véleményező hallgatók többsége viszont személyes szimpátiáját, pontosabban annak hiányát fogalmazza meg. Ezek bizony rosszulestek! Aztán valaki küldött egy igen negatív sms-t, amiben volt egy elütés, és azon nagyot nevettem. Egyik pillanatról a másikra átfordult bennem az érzés, és elkezdtem gyűjteni a frappánsakat. A #szeretnekahallgatók hashtaggel közzétettem néhányat a facebookon. Egy idő után már hiányolták az oldal követői, ha sokáig nem volt újabb. Az is igaz, hogy a hallgatók egyik része írogat, a másik fele megvéd. De olyan megnyilvánulást nem talál az oldalon, ami arra utal, hogy milyen jó vagyok, a rádióban is csak a negatív üzeneteket olvasom be. Nincs emögött semmi tudatosság, csak cikinek érzem, ha valaki oda van a saját dolgaitól.

– Azért az sem általános, hogy közzéteszik a ledorongolásokat.

– Amikor szerzetesként éltem, az első évben volt egy kollégám, akin nagyon sokat tudtunk nevetni, szórakoztató volt, ahogy viselkedett, és én gyakran kifiguráztam. Aztán egyszer azt mondta valaki: előbb csinálj magadból bohócot, utána nekieshetsz másoknak. Ez megmaradt bennem. Azon pedig nem csodálkozhatom, hogy így reagálnak a hallgatók, hiszen én piszkálom őket – még ha én ezt pozitívan is értem. Úgy igyekszem beszélni a zeneszerzőkről, zenészekről, hogy az emberi tulajdonságok kerüljenek előtérbe. Mert a művészek szobrokként, félistenekként állnak előttünk. Én elismerem, hogy Mozart minimum félisten volt, de közben ugyanolyan ember is, mint mi. Ezért sokkal árnyaltabb képet alkothatunk róla. Ennyi viszont elég ahhoz, hogy kiborítson egy hallgatót, aki ragaszkodik a szoborszerű képhez – és ezért ír egy nem kedves sms-t. De a célom nem ez, hanem, hogy elmondjam a véleményemet.

Az interjút Csörnök Mariann készítette

emmi logo 80px miskolc cimer fel 80px nka csak logo rgb 80px    

Copyright © 2016 Miskolci Operafesztivál Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!  |   Impresszum »  |  Közérdekű információk »Adatkezelési tájékoztató »

↑ Top

facebook