A bibliai út
Kevésbé közismert, hogy Arnold Schönberg a Mózes és Áron című operájának megírása (1930-32, ősbemutató 1954) előtt színdarabot írt a zsidóság új haza-keresésének témájában. Az 1926-ban befejezett, majd rá egy évre, 1927-ben bemutatott színmű valós eseményen alapul: angol ötletre az 1920-as években tervbe vették egy zsidó állam létrehozását az afrikai földrészen, Ugandában. Schönberg ennek apropóján kezdte boncolgatni azt a kérdést, mi lett volna, ha ez az állam végül létrejön, miként fogadta volna azt a világ zsidósága, ki támogatta volna és ki intrikált volna ellene, milyen nehézségekkel kellett volna szembenézniük az Újpalesztináról álmodozó államalapítóknak…
Schönberg: A bibliai útGadman: Tiszta dilettantizmus az egész! Ilyen alapokra akarnak államot felépíteni?
Ráadásul - milyen népről van szó?Tudósok, művészek, kereskedők, bankárok.
Munkásosztály, parasztság nem is létezik!
Egyébiránt ez a körülmény fájdalmasan érintené a szocialistákat: előbb meg kellene teremteniök a szociális különbségeket,ha később azok leküzdéséért szeretnének síkraszállni.
Golman: Meg sem teremtik és le sem küzdik. Komolyan képzeli bárki, hogy létezik a világon ország, amelyik a zsidóságot, illetve az általuk képviselt tőkét hagyná kiszakítani nemzeti vagyonából? Nézzük a fordítottját is: a zsidó tőke, ami eddig látható érdektelenséggel követte az államalapítási terveket, eltűrne vajon ekkora veszteséget?
(Ford.: Lengyel Jenő)
A színdarab nem jutott el Magyarországra (hasonlóképpen a végül is befejezetlenül maradt operához). A témaválasztás azonban nyilvánvalóvá teszi a két mű közötti párhuzamokat, Schönberg ugyanis az opera szövegkönyvébe néhány jelenetet és párbeszédet szinte teljes egészében átemelt A bibliai útból, noha a cselekmény ideje alapjaiban eltér egymástól: a Mózes és Áron az ókorban játszódik, szemben A bibliai úttal, amely a 20. század elejét idézi.
Schönberg: A bibliai útA Schönberg-színmű ősbemutatójára felolvasószínházként, félig szcenírozott formában került sor a Játékszínben, a Kaposvári Egyetem – Művészeti Főiskolai Kar első évfolyamos hallgatóinak közreműködésével. Miután ismeretlen darabról volt szó, az előadás rendező-dramaturgja, Rusznyák Gábor fontosnak tartotta, hogy beavassa a közönséget a cselekménybe.
Az első felvonás helyszíne az Alpokban egy sportverseny, amelyre a világ számos országából érkeznek zsidó sportegyesületek. A verseny azonban csupán ürügy, hiszen a találkozó hátterében fontos tárgyalások zajlanak egy új zsidó állam megalapításáról. Szembesülünk mindazokkal a problémákkal és kétségekkel, amelyekkel az államot szervező Max Arunsnak (bibliai megfelelője Áron) szembe kell néznie.
A második felvonásban már az új hazában találjuk az első telepeseket, akik nemcsak az Újpalesztina területét felügyelő ország, Ammongäa érdekeivel szemben kell megvédeniük magukat, hanem az ellenérdekelt zsidókkal is, amelyek az új állam alapításához kötődő mozgalom felszámolására törekednek. Az intrikák szította viszályban végül megölik a népvezér Arunst, aki – mint az Ószövetség ezzel párhuzamos történetében – nem léphet az ígéret földjére. Halála előtt magyaráztat adja halálának: Mózes és Áron akart lenni egy személyben. (Ez az opera alapkonfliktusa is: Mózes az eszme embere, míg Áron a tetteké). Újpalesztina a Schönberg darab szerint megalakul…
Guido: (…)Aruns, aki előtt Pinxar biztonsági okokból titokban tartotta ezt az önfeláldozást, korábban már utódjának jelölt, és ő meg Pinxar évek hosszú során át felkészítet ta feladatra. Hála ennek az áldozatnak, be tudjuk fejezni Aruns művét; eszméje élni fog!
(Ford.: Lengyel Jenő)
