Versenyben négy kortárs opera! Melyik lesz a győztes? Kiderül a Bartók Plusz operaíró versenyének döntőjén, 2016. december 13-án, a budapesti Zeneakadémia Solti termében.
A Bartók Plusz Operafesztivál által kiírt „A jövő kulcsa” 2016 operaíró versenyre kilenc pályamű érkezett be. A szeptember végén tartott elődöntőben a zsűri négyet juttatott tovább. A művek a szerzők nevének sorrendjében: Jan Jirásek: Rossum Universal Robots (R.U.R); Lendvai Péter: Tarot-mese; Mátyássy Szabolcs: Scaevola és Szilágyi Miklós–Horváth György Tibor: La Prima Donna. (A szerzőkről itt olvashat »)
A verseny nyilvános döntője – amelyen mintegy 30 perces részletek hangzanak el a darabokból – 2016. december 13-án, kedden 19:00 órakor kezdődik Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Solti termében.
Az előadásban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem magánének szakos hallgatói és az Á la cARTe kórus működik közre, zongorán kísér Sándor Szabolcs. Látványtervezők: Rákay Tamás, Safranek Zita. Az est rendezője: Almási-Tóth András, a műsorvezető: Bősze Ádám.
A döntő zsűrije: Kesselyák Gergely, a Bartók Plusz Operafesztivál művészeti igazgatója; Fekete Gyula zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettese; Alekszej Ribnyikov orosz zeneszerző; Girolamo Deraco olasz zeneszerző, Bubo Damen producer és Philip de la Croix, a Musica Prima by Classic 360 igazgatója és Bruno Berger-Gorski német operarendező.
Belépőjegy: 1200,- Ft; váltható:
- a Bartók Plusz honlapján online »
- a Zeneakadémia Jegyirodájában »
- a Zeneakadémia online jegyértékesítő rendszerében »
Zeneakadémia Jegyiroda
Cím: 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.
Nyitva: H–V 10:00-18:00
Telefon: 06–1 / 321 06 90
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. / Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
SZÍnlapok
Jan Jirásek:
R.U.R. – Rossum's Universal Robots (orig.: R.U.R. - Rossumovi Univerzální Roboti)
(cseh nyelven, magyar felirattal)
Librettó: Karl Čapek drámája alapján Jan Schmid
Čapek: Erdős Attila
Helena: Zuzana Kohoutová
Nána: Fürjes Anna
Domin: Miloslav Sykora
Dr. Gall: Pataki Bence
Alquist/Radius: Tóth Pál Mátyás
Hallemeier: Bojtos Luca
Primus: Farkas AndrásKözreműködik: kórus
Szilágyi Miklós–Horváth György Tibor:
La Prima Donna
(magyar nyelven)
Janácek: Daragó Zoltán
Rozika: Fürjes Anna
Martina: Kiss Diana
Cherny: Tóth Pál Mátyás
Al Casey: Erdős Attila
Minelli: Pataki Bence
Carpenter: Farkas András
John F. Rice: Kósa Lőrinc
La Prima Donna (szinopszos)
Egy nagy operaház, valahol a világban - esetleg a Metropolitan, vagy a Scala. (Vagy a Болъшой? Vagy az nem?) Ezen az estén premier lesz: Bellini – Norma, a címszerepben Maria Carlotta Valdez, a nagyszerű, világhírű operaénekesnő. (Tényleg nem a Болъшой.) A közönség a színház előtt izgatottan várakozik. Fotósok, újságírók, plakátok.
De valami hatalmas tragédia történik. Megérkezik az „isteni” Carlotta, és nem tud beszélni. Nem tud énekelni. Elment a hangja. Ez óriási blamázs - itt pánik lesz. Itt botrány lesz. Az öltöztetőnője – Rozika – elmesél egy történetet egy cigánykártyáról.
Valamikor régen egy öreg cigányasszony jósolt egy kártyából: azon a napon, amikor eljön a vég Carlotta számára, nem menti meg más, csak egy „ács”. Ez egy babona – kiált az igazgató. „Mojo working”. Vudu varázslat. Látott valaki egy ácsot? Mindenki ácsot keres. Nagy hatalma van a babonának a színházban. Rozika nyugtatni próbálja Carlottát. Ekkor tudjuk meg, hogy nem más ő, mint a prima donna anyja.
Doktor Czerny, a pszichiátere is megérkezik, de ő sem tud segíteni a művésznőn. (Titokban halálosan szerelmes belé, mint Ranke doktor Nórába.) Mindenki ki-be járkál az öltözőbe, de nem segít semmi. Mindennek vége – a premier mindjárt kezdődik, de a nagy prima donnának nincs meg a hangja. Akkor megjelenik a konkurencia: Anna Martina a fiatal énekesnő. Majd ő énekel. (Anna Martina? Lehet, hogy mégis a Болъшой?)
De ebben a pillanatban csoda történik: belép az öltözőbe Joseph, a színpadi munkás. Ő Carlotta kabalája. Minden előadás előtt megérinti őt, hogy biztos legyen a siker. Ez az ő Mojo-ja. Joseph megkínálja a művésznőt egy kis házi pálinkával. Ez egy régi, szép szokásuk.
A prima donna iszik, és visszajön a hangja. Csoda történt. Kezdődhet az előadás, a prima donna készen áll. Czerny doktor nem érti a helyzetet: Mi volt a pálinkában? Vagy ez is csak egy babona? De ezt ő, a „tudomány” embere nem értheti. (Megérti, hogy ő nem Ranke.)
Mi már tudjuk: Joseph az „Ács”, Carlotta eldobott férje a régi szép időkből. Amikor Carlotta még nem volt Carlotta, csak Miriam, és nem a világ nagy operaszínpadain énekelt, hanem . . . de ezt hagyjuk.
Josephet valamikor, valahol egy távoli kis országban úgy nevezték: Ács Dezső. De ezt a nevet a hazáján kívül senki nem tudta kimondani. Ezért lett Joseph, mert egy ácsot nem hívhatnak másképp.
Itt a történet vége – én mondtam, hogy ez csak egy vicc.
Lendvai Péter:
Tarot mese
(magyar nyelven)
Librettó: Kardos Tünde
Lány: Horti Lilla
Fiú: Beéry Benjámin
Apa: Cser Ágoston
Közreműködik: lány-kórus
Tarot mese (szinopszis)
1. kép
Rövid nyitány után indul a történet, ahol megismerjük a szülőket, akik lányukat férjhez akarják adni, az Apa és Anya szerelmi kettősével ér végett a duett. A következő szám Leila bemutatkozása, és véleménye szülei párkereséséről. Ezek után érkeznek a kérők. A lányt táncokkal kérik, de a lány mindhárom kérőt elutasítja. Az Apa ezt látva haragra gerjed, és lányát elviteti a toronyba, ahol hasonló sorsú lányok vannak bezárva. Az első kép zárásaként közzene (interludum) hangzik el, ami az Apa lelkének, vívódását, bánatát jeleníti meg.
2. kép
A Fiú szerelmes románcával kezdődik a következő kép. A következő jelenetben megismerhetjük a torony őrét (Mágus), és az ott lakó lányokat, majd a fiú segítséget a Mágustól, hogy Leilát kiszabadíthassa. A toronyőr megmondja, hogy háromszor próbálkozhat, több esélye nincs. A fiú próbálkozik is, a próbálkozások táncok, a válasz a torony lányainak éneke. Nem jár sikerrel egyik próbálkozás sem. Leilát a lányok és a torony nem engedi el, így reménytelenségében öngyilkos lesz. A fiú ezt látva, fájdalmába, sikertelenségébe és a magányba beleőrül.
3. kép
Az utolsó kép a Halál áriájával kezdődik, aki kineveti ezt a nevetséges küzdelmet. Kiderül, hogy Leila, mint ember meghal, de új lehetőséget kap, a szerelemre, de más, nem emberi formában. A fiú és Leila párhuzamos síkon egymás mellett megy el. Nincs feloldás, csak vágyakozás a szerelemre. Az utolsó előtti szám egy kvartett, ahol az Anya, az Apa, a Mágus és a Halál gondolatait hallhatjuk az eddig történt eseményekről. A végén, a fináléban végre egymásra találnak a szerelmesek, a végső konklúzió: a boldogság keresésének örök körforgása.
Mátyássy Szabolcs:
Scaevola
(magyar nyelven)
Librettó: Janik László
Plamen: Beéry Benjamin
Mirela: Horti Lilla
Baldo: Erdős Attila
Frater: Tóth Pál Mátyás
Slava: Cser Ágoston
Közreműködik: Á la cARTe kórus
Scaevola (szinopszis)
Valahol Európában, valamikor az ezredforduló környékén, egy háborúban.
Az ellenség által körbezárt kisváros kolostorában papok és papnövendékek ételt osztanak a város lakóinak. A hidegről, éhínségről, háborúról énekelnek.
Lányára, Mirelára támaszkodva érkezik a helyőrség parancsnoka: Slava. Kérdőre vonja a főpapot, hogy mért nem engedi a növendékeket harcolni? Duett a hazáról, emberi és isteni igazságszolgáltatásról. Fráter, a főpap hajthatatlan.
Slava rövid imája után Plamenre. a fiatal papnövendékre bízza lányát, és fásultan távozik.
A lány elkeseredett, mert három hónapja nem kap hírt férjéről,
Baldorcll, aki az esküvőjük másnapján indult a frontra. Plamennek önti ki szívét, akiről megtudjuk, hogy nem csupán hasonlít Mirela férjére, de édestestvére is annak. Mindketten udvaroltak a lánynak, Plamen azonban lemondott a róla bátyja számára, és kolostorba vonult. A lány, sógora vonásait nézve idézi fel férje arcát, így a hitvesi szerelmi vallomás a fiúnak különösen nagy fájdalmat okoz.
Mirela távozása után, a magukra maradt papnövendékek esküt tesznek: megfogadják, hogy egy titkos alagúton kiszökve a városból, megölik Boryát, a várost körülzáró csapatok parancsnokát. Egy sorsolás során Plamen kapja
először a lehetőséget, hogy teljesítse a veszélyes küldetést.
A következő képben az ellenséges tábort látjuk, ahol épp ünneplik a közeli győzelmet. Harsány bacchanália folyik, amit a vezér irányít, szidalmazva az ellenséget. Csatlósa és hű cimborája mindenben mellette áll. Ekkor érkezik meg Plamen álruhában. Felismeri a csatlósban saját bátyját, és megdöbben. Mikor sikerül testvére közelébe kerülni, kérdőre vonja, hogy mit csinál itt. Baldo elmondja, hogy ő is a vezér megölése miatt jött, de Plamen nem hisz neki. Elveszi a fegyverét és meg akarja ölni a Boryát, testvére azonban, hogy őt védje, nem engedi. Dulakodás közben elsül a fegyver és halálosan megsebzi Baldot. A katonák elfogják Plament aki,nem hajlandó elárulni társait. Önként egy közeli hordó lángjába tartja a kezét jelezvén, hogy milyen erőt ad neki a hit, és népe szeretete. Szenvedése közben elárulja, ha ő nem is járt sikerrel, majd jönnek a nyomában mások, és Borya sehol nem lesz biztonságban. A vezér elámul a fiú lélekerején és félrelöki a tűztől. Megrendülve engedi szabadon, és csapatainak visszavonulót fúj.
A városkában futótűzként terjed a hír, hogy az ellenség elvonult. A templom közepén azonban Slava térdel egy halott fölött, és imádkozik. Plamen hagyta itt testvére tetemét, mielőtt elbujdosott. Mirelát villámcsapásként éri a hír, hogy elvesztette mind a két testvért. Felidéződik utolsó találkozása sógorával, és megzavarodó elméjében összekeveredik a két fiú képe. Fájdalmában apját épp úgy nem hallja meg, mint előzőleg Plament, s míg a nép a csodálatos
szabadulást ünnepli a templomban, felakasztja magát a harangkötélre.
