Március 2019  << >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
      1  2  3
  4  5  6  7  8  910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Ez következik

opera verseny competition logo 2018 web

Tartalomjegyzék

dontobannerhonlapraA Bartók Plusz Operafesztivál operaíró versenyének döntőjében Juraj Filas: Jane Eyre, Andorka Péter: Boszorkányvér, Valentin Dubovszkoj: Kőangyal és Albin Fries: Nora című operája verseng a fesztivál díjáért. A művek legjellemzőbb részleteit félszcenírozott formában, zongorakísérettel ismerheti meg a közönség december 14-én este 7 órától a Zeneakadémia Solti termében. A legjobbnak ítélt operát elsőként a miskolci operafesztivál mutatja be 2019-ben.

A versenyben lévő műveket az esten szakmai zsűri értékeli, amelynek tagjai: Eötvös Péter zeneszerző; Fekete Gyula zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettese; Kesselyák Gergely, a Bartók Plusz Operafesztivál művészeti igazgatója; Marco Taralli zeneszerző; Vasily Barkhatov rendező.

A döntőre belépőjegyek 500 forintos egységáron vásárolhatók a Bartók Plusz honlapján (itt érheti el »), a Zeneakadémia Koncertközpontjának jegyértékesítő rendszerében (itt érheti el »), illetve programkezdés előtt a helyszínen (Budapest, Liszt Ferenc tér 8.).

„A jövő kulcsa” Operaíró Verseny 2018 döntőjében elhangzó művek sorrendje

JURAJ FILAS: JANE EYRE
Szereplők:
Jane Eyre – Murányi Márta (Nagy Zsófia betegsége miatt)
Edward Rochester – Varga Botond (Ódor Botond betegsége miatt)
Berta – Bodrogi Éva
Blanché – Ádám Zsuzsanna

A mű cselekménye »

 

ANDORKA PÉTER: BOSZORKÁNYVÉR
Szereplők:
Luca – Bodrogi Éva
Rebeka – Dobrotka Szilvia
Garabonciás – Yanis Benabdallah
Sebő/Bakacsin – Laborfalvi Soós Béla
Démon/Bíró – Pintér Dömötör

A mű cselekménye »

 

VALENTIN DUBOVSZKOJ: KŐANGYAL
Szereplők:
Auróra – Valentin Dubovszkoj (Nagy Zsófia betegsége miatt)
Vénusz – Ádám Zsuzsanna
Ámor – Valentin Dubovszkoj (Ódor Botond betegsége miatt)
Szűz Mária – Dobrotka Szilvia
Gazdag Menyasszony/Apáca – Bodrogi Éva
Kőangyal – Laborfalvi Soós Béla

A mű cselekménye »

 

ALBIN FRIES: NORA
Szereplők:
Arthur Sonnenfels – Yanis Benabdallah
Desirae – Ádám Zsuzsanna
Laura – Dobrotka Szilvia
Andre – Laborfalvi Soós Béla

A mű cselekménye »

 

Az est rendezője, karmestere: Cser Ádám
Zongorán közreműködik: Kálvin Balázs
Jelmeztervező: Veréb Diána
Vetített installáció: Hajdufi Péter
Műsorvezető: Bősze Ádám

 

Korábbi írásaink a versenyről:

Operaíró verseny 2018: tizenkilenc pályamű versenyben »

Négyen a Bartók Plusz operaíró versenyének döntőjében »

Döntős szerzők, döntős művek – operaíró verseny 2018 »


Juraj Filas: Jane Eyre

A tizennyolc éves Jane Eyre megérkezik a Thornfield birtokra, ahol a kastély tulajdonosa,
Lord Rochester nevelt lánya, a nyolcéves Adèle kisasszony nevelőnője lesz. A Lowood városából érkező Jane szörnyű éveket töltött árvaházban. Nagybátyjának özvegye, Mrs. Reed küldte oda, akinek gondját kellett volna viselnie, de gyűlölte a lányt.
A Thornfield birtokon Jane végre jobb jövőről álmodozhat. Közeli kapcsolatba kerül a kastély birtokosával, akinek múltját nem ismeri, és nem tudja róla, hogy őrült feleségét a kastély padlásán tartja fogva.
Különböző bonyodalmak után Lord Rochester házasságot ajánl a lánynak. Jane rendkívül izgatott, de... Az esküvői ceremónia során fény derül rá, hogy a lord már nős, ezért a házasságot nem lehet megkötni.
A halálosan kétségbeesett Jane elmenekül a kastélyból.
Új otthonra és munkára talál egy kis faluban, olyan embereknél, akiket mint apja rokonait ismer. Unokabátyja, a papként szolgáló John Rivers – akinek anyja Jane apjának a testvére volt – elmondja neki, hogy Jane óriási vagyont örökölt a nagybátyjától. Kéri, hogy menjen vele Indiába, ahol ő misszionáriusként fog dolgozni. Ám az a feltétele, hogy Jane menjen hozzá feleségül.
Jane határozottan visszautasítja a szerelem nélküli házasságot.
Dühében John közli vele, hogy tud Lord Rochester iránt táplált „bűnös szerelméről”, és elmondja, hogy a lord pórul járt. Őrült felesége felgyújtotta a kastélyukat és leugrott a tetőről. Rochester a tűzben elveszítette a fél karját, megvakult, és örök életére nyomorék marad.
Jane egy pillanatig sem habozik, a szerelméhez siet. Találkozásukban csúcsosodik ki az annyi gonoszságot megtapasztalni kényszerült lány viszontagságos életútja.

 


Andorka Péter: Boszorkányvér

Rebeka egy démon rabságában sínylődik, aki felszabadulása előtti utolsó küldetéseként azzal bízza meg, hogy varázslattal ölje meg faluja bíróját. Rebeka hiába ellenkezik. A faluba hazaérkezve egy másik, ifjú vándor-varázsló (Garabonciás) is arra vetődik, aki leginkább a feltűnést és a szép lányokat keresi.
A bíró hivatalának 20. évfordulója alkalmából ünnepségre készülődnek. Rebeka régi szerelmét, a lány eltűnése óta melankolikus Sebőt, a falu legnagyobb gazdáját próbálja a bíró rávenni, hogy őt éltető beszéddel nyissa meg az ünnepet. Mivel ez nem sikerül, a bíró végül öndicsérő pohárköszöntőbe kezd.
A Garabonciás ellen-köszöntője hatalmas felfordulást okoz. Bakacsin és lánya, a szépséges Luca érkezése akasztja meg az eseményeket. A lány megtetszik Garabonciásnak is, ám ez csak olaj a tűzre: nagy üldözés kerekedik az ifjú varázsló ellen.
A bíró és Luca kettesben maradnak. A bíró eleinte mézes-mázas szavai csakhamar durván tolakodó tettekbe fordulnak át. A tépelődő Rebekának ez adja meg a végső lökést a bíró halált okozó varázsige kimondására. A szörnyű eseményről Luca felismeri, hogy Rebeka az, akit rendszeres rémálmaiban lát.
Garabonciás nem érti a saját érzéseit. Soha sem volt még szerelmes, mert egy varázsló, mint „az ördög szerzetese” magányra van ítélve, csókja halált hozó. Sebővel kerül összetűzésbe az éjszakában, aki megzavarja Luca ablaka alatt szerenádozás közben. Szó szót követ, a hangoskodásra Luca apja is előkerül, rejtélyes dolgok kezdenének kiderülni a múltról. Sebő felismeri Rebekát Luca elbeszéléséből és a keresésére indul. Bakacsin kénytelen színt vallani: Luca Rebeka kései húga. Anyjuk füvesasszony volt, Rebeka is az lett, ezért a bíró halálra ítélte, ahonnan csak a démoni segítséggel tudott megszabadulni. Luca ereiben is boszorkányvér folyik. Garabonciás egyetlen esélye, hogy szerelme beteljesülhessen, ha Luca, aki nem köteleződött el a túlvilág iránt, előbb felszabadítja őt esküje alól.
Luca rádöbben, hogy előbb fontosabb feladata van: a kezében van a kulcs nővére megmentésére. Eközben Sebő rátalál Rebekára, és megoldásként kész az egymás feloldozásával járó együttes halálra. A démon ellenkezik, de hiába, elcsattan a halálos csók, amit a késve érkező Lucáék sem tudnak megakadályozni. A halálban feloldozást nyert szerelmesek énekét halljuk a távolból.

 


Valentin Dubovszkoj: A kőangyal

Egyik nő a másik után érkezik a város főterére imádkozni és gyógyulni a Kőangyal szobor lábainál fakadó kút megszentelt vizétől. A színen megjelenők mindegyike elmeséli szerelme történetét az angyalnak. Egy fiatal özvegy férje elvesztését gyászolja. Egy gazdag menyasszony, aki hamarosan hozzámegy egy öreg városi tanácsnokhoz, bevallja, hogy egy szegény fuvolistába szerelmes. Az apáca, az almaárus és a többiek mind a Kőangyalhoz fohászkodnak segítségért, hogy elfelejtsék szerelmüket és lehűtsék az emlékeiket.
Egyikük, Auróra azonban magába a Kőangyalba szerelmes, és az ő menyasszonyának tekinti magát. Megcsókolja a szobrot és elismeri, hogy már tizennyolc udvarlót utasított el, mert szíve az angyalé:
„Mert én csak téged szeretlek / Csak egyet / Amíg fennáll a világegyetem!”
Az ártatlan Auróra Vénusz istennőnek és fiának, Ámornak esik áldozatul, akik saját örömükre és szórakozásukra játszanak az emberi életekkel. Ámor úgy jelenik meg Auróra előtt mint a hőn szeretett Kőangyal, anyja, Vénusz pedig a felejtés mágikus italát készíti el, hogy kitörölje a valódi Kőangyalt az emlékezetéből. Ámor végül elcsábítja Aurórát, aki Vénusz kastélyában megszüli gyermekét. A tiszta szűzből elcsábított, majd elhagyott gyermekes asszony lesz.
A darab fináléja az Angyali üdvözlet ünnepe idején játszódik. Aurórát a Szűzanya misztikus megjelenése menti meg, aki kiűzi a pogány istennőt, Vénuszt a városból és megátkozza őt bűnös tetteiért. Auróra ismét lelki szerelmének, a Kőangyalnak a dicsőségét énekli. A Szűzanya a mennybe küldi, ahol a Kőangyal már vár rá. A jó győzedelmeskedik a gonosz felett, a keresztény értékek a pogány értékek fölött, a szellem a bűnös test fölött.

 


Albin Fries: Nora

Bécs, 1910. A szegény grúz konzervatóriumi diák, Arthur Sonnenfels és Nora egymásba szeret egy nappal azelőtt, hogy Arthur Brazíliába készül kivándorolni. Együtt töltik az éjszakát.
Arthur elutazik, majd későbbi, a kapcsolatfelvételre és házasságra irányuló próbálkozásai kudarcot vallanak Nora szüleinek ellenállása miatt, akik megsemmisítik Arthur leveleit.
Amikor Arthur 20 évvel később visszatér Bécsbe, már híres zeneszerző, de súlyos szívbeteg. Legnagyobb vágyát, a szeretet zenében való kifejezését nem sikerült megvalósítania. Amikor meglát egy fiatal lányt, Désirée-t a parkban, ifjúkori nagy szerelmét, Norát véli felismerni benne. Szívrohamot kap. Désirée hazaviszi a nagybeteget, és Arthur ráébred, hogy Désirée nem más, mint Norával közös lányuk, akinek a létezéséről eddig fogalma sem volt. Nora nemrégiben halt meg. Arthur hirtelen megleli az abszolút, színtiszta szerelem esszenciáját. Amikor pedig zenébe akarja önteni ezt a szeretetet, újabb szívrohamot kap és meghal. Az opera ezzel a szerelmes zenével fejeződik be, amelyre végül rátalált.

 

emmi logo 80px miskolc cimer fel 80px nka csak logo rgb 80px    

Copyright © 2016 Miskolci Operafesztivál Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!  |   Impresszum »  |  Közérdekű információk »Felhasználási feltételek »

↑ Top

facebook