A hagyományos nyitófelvonulással kezdetét vette a tizedik, a „Bartók + Európa 2010” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál rendezvénysorozata. Az idei operaünnep szellemiségét az összefogás, a szolidaritás, az árvízkárosultakkal való együttérzés hatja át…
A kultúra és a nemes ügyek
A miskolci operafesztivál a jubileumi évben kevésbé ünnepélyes külsőségek között nyílt meg. Bár a város főutcáján tartott nyitóparádé jelmezesei az elmúlt évtized fesztiváljait idézték a leghíresebb operák alakjaival, az Európai Unió 27 tagországának zászlói pedig a „Bartók + Európa 2010” programját szimbolizálták, az idei operaünnep a Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeit sújtó árvíz, a közel háromezer kitelepített árvízkárosult kilátástalan helyzetének ismeretében nem a felhőtlen szórakozásról szól majd. Erről beszélt a Városházán tartott fesztiválnyitón Bátor Tamás igazgató, aki adakozásra hívta fel a fesztivállátogatókat, és erről szólt Ádám Ibolya, a miskolci városháza Kulturális és Vendégforgalmi Osztályának vezetője is, amikor a kulturális élet szereplőinek cselekvő tenni akarásáról beszélt.
Ezt hangsúlyozta Káli Sándor, Miskolc polgármestere is, aki a programsorozat hivatalos megnyitását jelentő nyitókoncert előtt úgy fogalmazott: nehéz operaünnepre hívni most bárkit, amikor emberek százai veszítették el otthonukat, és kitelepítettek éjszakáznak tornatermekben és a miskolci sportcsarnokban.
− Ebben a helyzetben Miskolc nem tudta úgy fogadni sem a fesztiválra látogatókat, sem Európát, mint szerette volna – fogalmazott −, de úgy gondoltuk, legyen a zene és ez a fesztivál is most hitet adó rendezvény. Sebestyén Márta szavaival élve – idézte Káli Sándor −: „A zene segít…”. A zene most a valóságban is várost épít.
− A zene nem csak segít, hanem gyógyít is – tette hozzá Bátor Tamás, a fesztivál igazgatója, aki az együttérzés mellett adakozásra is felhívta a nyitókoncert közönségét.
Az est műsorvezetője, Bősze Ádám felolvasta Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek a fesztivált köszöntő levelét. A tárcavezető fontosnak tartotta közölni: „A magyar kormány számára kiemelten fontos a magyar kultúra ápolása, annak előtérbe helyezése. Még lélekemelőbb azonban, ha a kultúra nemes ügyek képviseletével társul. Így az árvízkárosultak megsegítése egy ilyen eseménnyel nem csupán gesztusértékű, hanem lényegi és valódi cselekvés.(…) Szívből gratulálok rendezvényükhöz, mely méltó a magyar kultúra egyetemes értékeinek, valamint a kölcsönös segítségnyújtás ügyének általános képviseletére.”
Klasszikus darabok, Vajda ősbemutató
Vajda János zeneszerző és Ivan Anguélov karmesterA „Bartók + Európa 2010” nyitókoncertjének programja hangulatában összefoglalását adta a fesztivál elmúlt évtizedének. Berlioz Faust elkárhozásából a Rákóczi-induló, majd Bartók Magyar képek című művének előadása vezette föl Vajda János kortárs zeneszerző darabját. A művek egymásutánja mintegy a fesztivál hitvallását jelenítették meg: a zene egyetemessége, a Bartók-örökség és a kortárs művek bemutatása iránti elkötelezettséget.
Átérezte ennek jelentőségét az est közreműködő zenekara, a Magyarország 2010-es Európa Kulturális Fővárosát, Pécset Miskolcon képviselő Pannon Filharmonikusok és a karmester, Ivan Anguélov is, aki határozottan, biztos kézzel vezette az együttest. A zenei értelmezése szerint elsőként a fesztiválon megszólaló Sinfonia, ma non troppo (Szimfónia, de nem nagyon) is osztatlan sikert aratott. Együtt örülhettek ennek a mű szerzőjével, Vajda Jánossal, akit az utolsó akkordok lecsengése után a színpadra invitáltak.
Részlet a Sinfonia ma non troppo 3. tételéből (Az MR Bartók Rádió felvétele. Elhangzott: Új Zenei Újság, 2010. 06. 20.)
Aex Vicens és Elena MosucAz est szólistái, Elena Mosuc és Alex Vicens a műsor második, a klasszikus operák mellett spanyol darabokat is bemutató részében lépett a közönség elé. Az első ária, Norma kavatinája (Casta diva…) előtt némi riadalmat okozott, hogy Mosuc hirtelen jött betegségére hivatkozva le akarta mondani a fellépést. Miután azonban mégis színpadra állt, a közönség erről a rövid közjátékról hamar megfeledkezhetett. Betegség ide, betegség oda, hangja lenyűgöző finomságával különösen érzékenyen jelenítette meg aznapi „szerepeit”: Normát, Luciát, Gildát partnere, Alex Vicens oldalán. A kiváló hangú tenor ráadásként egy „kötelező” tenor-számmal, a Nessun dormával örvendeztette meg a hallgatóságot.
Mahler + Bartók
Mahler és Bécs kiállításAz Osztrák Kulturális Fórum Magyarországra elsőként a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon mutatja be a Gustav Mahler és Bécs című tárlatot, amelyet a Mahler-évhez kapcsolódva állítottak össze. A Herman Ottó Múzeum kiállítási épületében helyet kapott tárlat megnyitóján Dr. Elisabeth Kornfeind, az Osztrák Kulturális Fórum igazgatója elmondta: az osztrák kulturális külpolitika fontosnak tartja, hogy zenei egyéniségeiről Ausztria határain kívül is megemlékezzen. Mahler – Haydnhoz és Liszthez hasonlóan − ráadásul azon muzsikusok közé tartozik, aki tevékenységével összeköti Ausztriát és Magyarországot. Térségünkben hagyománya van a zene általi identitásnak, amely hagyomány a Monarchia széthullása ellenére fennmaradt – vélte az igazgatónő. A zeneszerzői életművek megismerése pedig alkalmat ad arra – tette hozzá −, hogy általa magunkat, közös gyökereinket is jobban megismerjük.
− A Mahler-kiállítás, amelyet a bécsi Staatsoper után Miskolcon láthatunk, lényegretörően foglalja össze a Mahler-jelenséget, a polgári művészet betetőzését − fogalmazott a tárlatot megnyitó Mesterházi Máté. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tudományos munkatársa emlékeztetett arra, hogy Gustav Mahler a budapesti Operaház igazgatójaként a magyar nyelvű operajátszást szorgalmazta. Ezért van létjogosultsága annak, hogy az Erkel-évben, a magyar nemzeti opera atyjára emlékezve felidézzük a hazai operakultúra kialakulását elősegítő Mahler tevékenységét. Az opera-forradalmárét, aki hozzájárult a szuggesztív, modern opera megteremtéséhez.
Bartók grafikus szemmel kiállításBartók grafikus szemmel – ezen a címen a Miskolci Nemzeti Színház emeleti társalgójában. A Miskolci Galéria Bartók-mappájából olyan alkotók grafikái kerültek ide, akiket Bartók művei ihlettek alkotásra.
A kiállítást megnyitó képzőművész, Máger Ágnes a „tiszta forrásból” táplálkozó művészet kapcsán párhuzamot vont a képi és a zenei műfajok között. Mint mondta: a grafika alapja, a rajz a zenéhez hasonló struktúrákkal rendelkezik. Egy dallamsor olyan, vélte, mint a vonalak struktúrája.
A kiállítás, amelyen két miskolci művész, Lenkey Zoltán és Feledy Gyula alkotásai is láthatók, az operafesztivál idején tart nyitva.
