Október 2018  << >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    

Ez következik

opera verseny competition logo 2018 web

Kocsis Zoltán (fotó: Széll)Kocsis Zoltán (fotó: Széll)Karmester, zongoraművész, zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar egykori főzeneigazgatója. (1952. május 30-án született Budapesten, elhunyt 2016. november 6-án.)
Szólistaként a világ számos vezető zenekarával hangversenyezett. Egyik alapítója volt a Budapesti Fesztiválzenekarnak, 1997 őszétől a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatói posztját látta el.

Ötéves korában kezdett zongorázni. Nemzetközi karrierje tizennyolc éves korában, a Magyar Rádió Beethoven-zongoraversenyének megnyerésével indult és néhány év alatt berobbant a nemzetközi koncertéletbe. Meghívás meghívást követett Európa, Észak- és Dél-Amerika, valamint a Távol-Kelet valamennyi meghatározó zenei központjába és fesztiváljára. Közülük is a legjelentősebb Szvjatoszlav Richter invitálása volt franciaországi fesztiváljára, amelyet közös négykezes koncertek követtek. Azóta is rendszeres vendégművésze a legjelentősebb fesztiválvárosoknak: Edinburgh, Párizs, Tours, Luzern, La Roque d’Anthéron, Salzburg, Prága, Menton, Verbier, stb., és olyan kiemelkedő karmesterekkel dolgozott, mint Claudio Abbado, Christoph von Dohnányi, Edo de Waart, Charles Mackerras, Lovro von Matačić, Charles Dutoit, Herbert Blomstedt, Michael Tilson Thomas vagy Lorin Maazel.

Szólistaként a világ számos vezető zenekarával hangversenyezett, többek között a Berlini Filharmonikusokkal, a Royal Philharmonic Orchestraval, a Bécsi Filharmonikusokkal, a Chicagói Szimfonikus Zenekarral vagy a New Yorki Filharmonikusokkal. A Hungaroton, Nippon Columbia, Phonogram és Quintana lemezcégek részére készített számos felvétel után Kocsis hosszú éveken át a Philips Classics exkluzív művésze volt. Kiadványaival számos díjat nyert, ezek közül kiemelkedik az Edison-díj (Bartók-zongoraversenyek felvételéért), és a Gramophone-díj (Debussy-lemezéért). A Bartók valamennyi szólózongorára írt kompozícióját Kocsis Zoltán előadásában tartalmazó, nyolc CD-ből álló összkiadást 2005 májusában jelentette meg az Universal/Philips.

Egyik alapítója volt a Budapesti Fesztiválzenekarnak, 1997 őszétől pedig a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatói posztját látta el. Számos sikeres európai és távol-keleti hangversenykörút, valamint ős- és magyarországi bemutatók hosszú sora fűződik az együttes és Kocsis Zoltán nevéhez. 1997 óta 40 országban több mint 200 koncertet adtak. A Nemzeti Filharmonikusok hangversenyein fellépő világhírű magyar és külföldi szólisták mellett az együttes szívesen mutat be pályakezdő fiatal tehetségeket is. A főzeneigazgató koncepciózusan építette az együttest, arra törekedve, hogy mindenkitől jól megkülönböztethető, azonnal felismerhető hangzása legyen. Szólista múltja egészen különlegessé tette a szólistákkal való együttműködését. Kiváló arány- és stílusérzék, a művészi igazság szakadatlan keresése jellemezte művészetét. Különösen nagy hangsúlyt fektetett a ritkán, vagy sosem játszott művek bemutatására. Elkötelezett volt a kortárs, ezen belül a magyar szerzők alkotásainak népszerűsítésében (Bartók, Ligeti, Kurtág, Farkas, Jeney, Sáry, Vidovszky, Dukay, Csíky stb.).

Magyarországon a Kocsis Zoltán vezette Nemzeti Filharmonikusok mutatta be – többek között – Schönberg Gurre-Lieder című korai művét. Debussy operája, a Pelléas és Mélisande – amelyet Magyarországon csak kétszer (1925-ben és 1963-ban) játszottak – Kocsis pálcája nyomán kelt életre negyvennégy év után. 2007 júniusában, Richard Strauss Daphne-jának előadásáról (2010. június 18. Miskolci Nemzetközi Operafesztivál) a kritika pedig egyenesen a korábbi „hivatalos” álláspontot kiigazítva szólt: „Kocsis pedig ezúttal is megmutatta, hogy előadásában „(…) mindig fontos dolgok derülnek ki, adott esetben az, hogy bizony remekműről van szó, ” - Malina János, www.revizor.hu, 2010. 06. 21. (Sajtóvisszhang 2010 »)

Ezt az előadást az elmúlt években három másik opera követte, így a magyar közönség megismerkedhetett a Capriccio, A hallgatag asszony, A béke napja, operákkal, a Daphne pedig félig szcenírozott előadásban került színre a Müpa színpadán. Ezen kívül R. Strauss egy balettje, a József Legenda is színpadra  került. „Kocsis úgy fogja át a zenekart és a bonyolult, sokrétű színpadi történést, hogy tekintetén és minden mozdulatán látszik: egyszerre az egész mű szól a fejében, minden hangszer minden hangját előre hallja és minden karmesteri mozdulatával a színpadi drámát szolgálja.” (Fábri Péter a Capriccio előadásáról 2013. 03.13.)

Kocsis Zoltán művészetében a dirigálás és zongorázás mellett egyre nagyobb súlyt kapott a zeneszerzés és a hangszerelés, amelyhez az inspirációt a kiváló művészekből álló zenekar is adta. Mintegy 140 zenekari hangszerelés, illetve zongorára készült átdolgozás fűződik nevéhez: Bach, Haydn, Johann Strauss, Dvořák, Debussy, Ravel, Rachmaninov, Enescu, és természetesen Bartók és Kodály műveinek átiratai.

Kocsis Zoltán zeneszerzői ambícióinak messzehangzó példája az az előadás, amelynek hírére egész Európa felfigyelt. Zenetörténeti esemény volt Arnold Schönberg Mózes és Áron című operájának előadása 2010. január 16-án a Művészetek Palotájában (a befejezetlen darab ősbemutatója a Bartók+Bécs 2009 operafesztiválon volt 2009. június 17-én). A szerző által be nem fejezett opera harmadik felvonását komponálta meg Kocsis a nagy osztrák zeneszerző által ránk hagyományozott szövegre. A zene híven követi Schönbergnek a mű folytatására vonatkozó utasításait és a szövegkönyv dramaturgiáját.

Kocsis különböző zenei stílusokban való jártasságát a leglátványosabban talán a 2010-ben amolyan zeneszerzői stílusgyakorlatként komponált „Kiskarácsony, nagykarácsony” c. műve szemlélteti. Ebben az ismert karácsonyi dalt 47 variációban, gyakorlatilag az egész zenetörténet különböző stíluskorszakait szemléltetve dolgozza fel. A kompozíció és a darab ihlette gyermekfilm 2011 karácsonyán DVD formában is megjelent.

Kocsis Zoltán művészeti vezetésével 2006 decemberében indult útjára a Bartók Új Sorozat a Hungaroton Classic gondozásában. A sorozat célja bevallottan a legnagyobb magyar zeneszerző életművének teljes körű bemutatása, afféle kritikai jellegű hangzó összkiadás. Az eddig megjelent kiadványok hazai és nemzetközi megítélése egybehangzóan pozitív. A számtalan díj és kritikai elismerés felsorolása e helyütt lehetetlen. A recenziók egyértelműen tükrözik, hogy a szerkesztők és a felvételeken közreműködők szándékait felismerték és méltányolták a muzsikusok és zenekedvelők egyaránt.

„Ahogyan a kiváló zongorista és meggyőző dirigensi teljesítményt is nyújtó Kocsis Zoltán ezekhez az 1930-as években keletkezett művekhez közelít, ahogyan csalhatatlan hallásának köszönhetően hangzásbeli finomságaikat és árnyalataikat felmutatja, az nemcsak figyelemre méltó, hanem csodálatos. ….sikeresen lelkesíti a zenekart, fényt és sötétséget, ujjongást és sírást produkálva. …Csak a magyarok tudnak legjelentősebb zeneszerzőjük előtt ilyen nagyszabású előadói teljesítménnyel tisztelegni” – GW, Pizzicato 2010/9

A sorozat utolsó albuma, amely 2012 decemberében került kiadásra, és amelyen Bartók I. és II. hegedű-zongora szonátája, valamint szóló hegedű szonátája hallható Kocsis Zoltán és Kelemen Barnabás előadásában, 2013-ban kamarazene kategóriában Gramophone klasszikus zenei díjat nyert. Ez is bizonyítja, hogy Kocsis Zoltán szívesen lépett fel kamaramuzsikusként is. Mindemellett rendszeres meghívott vendége volt mesterkurzusoknak és fesztiváloknak. 

"A tüzes temperamentummal megáldott Kocsis sokféle tehetségű előadó: hatvan évesen nem szűnik meg túláradó szenvedéllyel önnönmagát újraértelmezni." (Alain Cochard, ConcertClassic.com 2012. 08.06.)

Az évente, születésnapján megrendezésre került jótékonysági koncert bevételeit a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára ajánlotta fel.

A művész a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja volt.

2011-ben a Liszt-év nagykövetévé választották.

2012-ben a Művészetek Palotája az Év Művészének válaszotta.

2012. május 30-án, 60. születésnapján megkapta a magyar nemzet tiszteletét kifejező Corvin-lánc kitüntetést.

 

Kocsis Zoltán kitüntetései, díjai

1973 – Liszt Ferenc-díj | 1978 – Kossuth-díj | 1981 – Caecilia-díj | 1984 – Érdemes Művész | 1988 – Bartók–Pásztory-díj; Edison-díj – Bartók Béla lemezéért; Gramophone-díj Debussy-lemezéért; Az Év Hangszeres Felvétele díj | 1989 – Magyar Művészetért Díj | 1990 – Kiváló Művész | 1991 – Maecenas-díj | 1992 – Fehér Rózsa díj | 2001 – Pro Renovanda Cultura Hungariae | 2002 – Chevalier dans l'Ordre des Arts et des Lettres, A francia zene népszerűsítése érdekében végzett kimagasló munkájáért és egész zenei tevékenységéért. A MIDEM életműdíja | 2004 – Príma Primissima, Príma-díj | 2005 – Kossuth-díj; Artisjus Zenei Alapítvány díja | 2006 – Bartók-Pásztory-díj; Magyar Művészetért-díj | 2007 – A magyar kultúra követe; Jubileumi Príma Primissima díj | 2012 – Corvin-lánc kitüntetés

 

Operafesztiváli fellépései:

2016. 06. 19.
» Záró hangverseny

2010. 06. 18.

» Richard Strauss: Daphne

 

2009. 06. 17.

» Arnold Schönberg: Mózes és Áron

 

2008. 06. 17.

» A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar vendégjátéka

 

2007. 06. 15.

» Claude Debussy: Pelléas és Mélisande

 

2005. 06. 11.

» Nyitókoncert

 

2004. 06. 12.

» „In memoriam” Ferencsik János

2004. 06. 15.

» A Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertje

 

emmi logo 80px miskolc cimer fel 80px nka csak logo rgb 80px    

Copyright © 2016 Miskolci Operafesztivál Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!  |   Impresszum »  |  Közérdekű információk »Felhasználási feltételek »

↑ Top

facebook